Tőkés László püspök, EP-képviselő megnyitó beszéde

Tisztelt Elnök úr!
Főtisztelendő Püspök és Főapát urak!
Nagytiszteletű Szolgatársaim!
Tisztelt Képviselő hölgyek és urak!
Hölgyeim és uraim! Kedves Testvéreim!

Nemzetközi Biblia-kiállításunk megnyitásánakmegnyitásánk bevezetéseképpen engedjék meg, hogy rendkívüli módon, mindenekelőtt az Orosz Ortodox Egyház most elhunyt elöljárójáról, II. Alekszej pátriárkáról emlékezzem meg, és mindannyiunk őszinte részvétét és együttérzését fejezzem ki Oroszország hívő népe iránt. Moszkva és „minden oroszok pátriárkájának” nagy érdemei voltak az ateista-kommunista diktatúra bukását követő egyházi és polgári igazság- és jóvátételben.

E jeles alkalommal arról is szólni kívánok, hogy az Európai Parlamentben egy hónappal ezelőtt emlékeztünk meg a boldog emlékezetű II. János Pál pápa megválasztatásának 30. évfordulójáról. Az emlékét idéző, rangos kiállítást szintén Hans-Gert Pöttering elnök úr nyitotta meg. A lengyel pápa örökre beírta a nevét a történelembe, egyebek mellet azáltal, hogy kiemelkedő szerepet vállalt az istentelen totalitárius szovjet birodalom hatalmának megdöntésében, valamint az európai egység építésében.

Múlt héten, az évvégi Európai Imareggeli keretében szintén Hans-Gert Pöttering elnök úr köszöntötte a sokféleség egységében egybegyülekezett vendégsereget, keresztény hitünk és közösségünk szellemének és szerepének fontosságát hangsúlyozva az egységes, új Európa kialakulásának folyamatában.

De a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejében a Dalai Láma brüsszeli látogatása is ideillik ebbe a felsorolásba, hiszen az elnyomott tibeti nép és annak vezetője szintén a tolerancia és a párbeszéd erőszakmentes eszközeivel folytatja hősies felszabadító harcát az egyetlen, még létező kommunista világhatalom – a kínai birodalom – ellen.

Istennek adjunk hálát, hogy közel húsz esztendővel a kelet- és közép-európai rendszerváltozás kezdete után, íme, a fél évszázadon át mesterségesen megosztott Kelet és Nyugat népeinek, országainak és egyházainak közösségében, a mai napon együtt hajolhatunk közös kincsünk, a Szent Biblia fölé, töretlen hittel bízva az örök isteni igazságban és kegyelemben.

Ezelőtt alig több, mint húsz esztendővel az én erdélyi – romániai – egyházamban, volt püspököm hathatós közreműködésével, még papírmalomban zúzták be a nyugati Testvéreink ajándékaképpen érkezett, mintegy tízezer bibliát, és WC-papírt gyártottak belőlük. Istennek csodája, hogy ilyen előzmények után, most egy nemzetközi bibliakiállítás szervezésében vehet részt kétszeres kisebbségben élő, elnyomott – királyhágómelléki – református magyar egyházam és az a Nagyvárad, mely a „magyar Biblia földjének” központja, és amelynek nevéhez az egyik legértékesebb magyar nyelvű bibliakiadás: az 1660-ban megjelentetett Váradi Biblia fűződik.

Tisztelt Elnök úr!

Ezúton is megköszönöm, hogy személyes jelenlétével tiszteli meg Biblia-kiállításunk megnyitóját. Köszönöm, hogy közvetlen munkatársaival együtt támogatásában részesíti Keresztény Európáért indított programunkat.

Ezen a helyen mondok köszönetet ugyanakkor Sólyom László államelnök úrnak azért, hogy kiállításunk fővédnökségét elvállalta.

Keresztény egyházaink ökumenikus közösségében szintén köszönettel tartozom I. Bartolomeiosz konstantinápolyi pátriárka lelki védnökségéért, valamint Kiss-Rigó László magyarországi megyéspüspök, Fazekas László felvidéki református püspök és Fejes Anzelm nagyváradi premontrei főapát, továbbá európai testvéregyházaink és ökumenikus szervezeteink képviselőinek erkölcsi támogatásáért.

Nem utolsósorban illesse köszönet a kiállítás valamennyi szervezőjét, kedves munkatársaimat és barátaimat, akik önzetlen odaadással járultak hozzá ennek a „pünkösdi csodának” a létrejöttéhez, melynek révén valamennyi európai nép és nemzet a saját nyelvén hallja Isten Igéjét szólani.

A világ első nyomtatott könyve volt: a Guttenberg-féle Biblia. A Szentírás a világ legtöbb nyelvére lefordított, legnagyobb példányszámban megjelentetett könyveként ölel bennünket egységbe: Isten gyermekeinek közösségébe. A Guttenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a velsziek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által.

Engedjék meg, hogy külön is szíves figyelmükbe ajánljam Méliusz Juhász Péter néhai debreceni református püspök Szent Jób Könyvének magyar fordítását, melynek hasonmás kiadása erre a jeles alkalomra készült el.

„Ez a könyv a könyvek könyve, / Szegény ember drága gyöngye” – írta nagy regényírónk, Gárdonyi Géza egyik versében.

A bibliafordítók jóvoltából, Luther Mártonnak, Károlyi Gáspárnak és társainak köszönhetően: „Az örök Isten beszél – magyarul”, és a világ minden nyelvén –, mondhatjuk Reményik Sándor erdélyi költővel, az Európai Parlament soknyelvűségének szellemében. Azért szintén egy erdélyi költő, Kiss Jenő szavával adjunk hálát Istennek a bibliafordítók maradandó munkájáért:

„Fennen dícsértessék a Fordító,
A vágó fegyver nélkül hódító!
Dícsértessék a szent, dicső idő,
Mely fénylő könyvek által lett dicső,
A lélek által győző és gyarapító!”

Végezetre pedig engedjék meg, hogy korunk és társadalmunk erkölcsi válságában John Thissen vallomásával emlékezzem meg Édesanyámról – a bibliás Édesanyákról: „Anyám volt a legjobb bibliafordító. Ő az élet nyelvére fordította le a Bibliát.”