Az emberi jogokról és a szabad vallásgyakorlásról

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és az Emberi Jogi Bizottságban (DROI) az EP Néppárti Frakciójának koordinátora, az elmúlt időszakban is számos fórumon és találkozón szólalt fel és állt ki az emberi méltóság és szabadságjogok, a szabad vélemény-nyilvánítás és vallásgyakorlás jogának védelmében.

1. Erdélyi képviselőnk februárban levelet intézett Catherine Ashton unióskülügyi főképviselő asszonyhoz, az Európai Bizottság alelnökéhez Ershidin Israel ujgur menekült emberi jogi aktivista ügyében, akit az a veszély fenyeget, hogy Kazahsztán kiadatási eljárást indít ellene, és kiszolgáltatja a kommunista Kínának. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Ershidin Israel menekülti státuszát ugyan elismerte, a kazah hatóságok azonban – nemzeti törvénykezésükre hivatkozva – 2010 szeptemberében az ujgur aktivista kérelmét elutasították.

Ashton bárónő Tőkés László levelére küldött válaszából kiderül: annak ellenére, hogy mind az Európai Bizottság, mind az ENSZ, mind pedig a svéd diplomácia közbenjárt a kazah hatóságoknál annak érdekében, hogy Israel kiadatása Svédország felé történjen, amely letelepedési engedélyt is adott az aktivistának, jelenleg úgy tűnik, hogy a fellebbezés elbírálása után Kazahsztán mégiscsak Kínának fogja kiadni a politikai menekültet. Ugyanakkor a főképviselő levelében arról is biztosítja képviselőnket, hogy az Európai Unió további lépéseket szándékozik tenni annak érdekében, hogy az aktivista jogait és biztonságát szavatolják.

2. Március 3-án Tőkés László nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és együttérzését Shabhaz Bhatti pakisztáni keresztény kisebbségügyi miniszter brutális kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolása miatt. Ezzel együtt szorgalmazta, hogy az EU, különösképpen pedig a Külügyi Szolgálat határozottan lépjen fel a Közel-Keleten, illetve az iszlám országokban megnyilvánuló erőszakkal szemben, továbbá kéréssel fordult Ashton asszonyhoz, hogy az eddigieknél hatékonyabban mozdítsa elő a világszerte üldözött keresztény közösségek védelmét.

Ezzel kapcsolatos, hogy 2011. március 9-i keltezéssel Jalil Abbas Jilani, Pakisztán brüsszeli nagykövete részéről megkeresés érkezett erdélyi képviselőnkhöz, melyben arról nyújt tájékoztatást, hogy országának kormánya háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Bhatti miniszter emlékére, és elkötelezi magát az iránt, hogy gyilkosait felkutassák és felelősségre vonják. Ezzel együtt, a nagykövet arra hívja fel a figyelmet, hogy a vallásszabadság és az egyenlőség eszméjéért harcoló miniszter meggyilkolása nem más, mint egy olyan terrorcselekmény, amelynek célja tovább rombolni a Pakisztánról kialakult, önmagában is negatív képet. A levél írója végezetre kormánya elkötelezettségét fejezi ki az iránt, hogy Pakisztánt egy olyan fejlődő, demokratikus országgá tegyék, melyben az emberi jogokat, az egyenlőséget és igazságosságot az Alkotmány szavatolja.

3. Brüsszeli irodájában Tőkés László március 23-án fogadta Irán brüsszeli nagykövetét, Ali Asghar Khajit és munkatársait. Tisztelgő látogatásán a nagykövet Irán abbéli szándékát és reményét juttatta kifejezésre, hogy kapcsolatai és együttműködése az Európai Unióval elmélyülnek, és a kölcsönös megértés a kultúrák közeledése és párbeszéde által megerősödik. Ezzel szemben a diplomata élesen bírálta az Európai Parlament idén februárban elfogadott, Iránra vonatkozó Jelentését, nem kevésbé pedig Bastiann Belder jelentéstévőt, a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) EP-frakció tagját, több rendben kihangsúlyozva, hogy Irán több mint tiszteletben tartja az emberi jogokat és szabadságokat. Részrehajlással vádolta a holland politikust, azt állítván, hogy hozzáállása ellenséges volt, mivel jelentésében egy olyan országot illet igaztalan vádakkal, amely nyitott az együttműködésre, és amelyben a keresztények nem csupán az őket megillető jogokat élvezhetik, hanem parlamenti képviseletük, illetve templomaik száma egyenesen meghaladja a részarányos képviselet által előirányzott számarányokat.

Tőkés László arról biztosította az iráni diplomáciai küldöttséget, hogy noha sem országukkal, sem politikai és társadalmi rendszerükkel szemben nem viseltetik előítéletekkel, mindazonáltal jogosnak tartja a nyugati világ és az Európai Unió azon kifogásait, melyek szerint Irán mind az emberi jogok tiszteletben tartása, mind pedig a vallásszabadság biztosítása terén elmarasztalható. Ezen bírálatok egyébként az egész muzulmán világra érvényesek – mondotta erdélyi képviselőnk –, hiszen miközben a bevándorló mohamedánok jogait és vallásszabadságát Európa-szerte messzemenően tiszteletben tartják, sőt, sok esetben előnyös megkülönböztetésben részesítik őket, ezzel szemben statisztikai ténynek számít, hogy az elmúlt évtizedekben az iszlám országokban élő keresztények száma drámai mértékben lecsökkent, siralmas helyzetük pedig napról napra rosszabbodik. Mindezek olyan tények, amelyek óhatatlanul rányomják bélyegüket Irán nemzetközi megítélésére, másfelől pedig kedvezőtlen módon hatnak ki az Európai Unió Iránhoz való viszonyulására. Felidézve azokat az időket, amikor is nemrégen még saját kisebbségi – magyar református – egyházát kellett védenie a kommunista diktatúrával szemben, erdélyi képviselőnk azt hangsúlyozta, hogy most, az Európai Parlament képviselőjeként és vallási ügyekért felelős alelnökeként nem csupán a keresztény közösségek, hanem minden felekezet és minden egyes ember lelkiismereti és vallási szabadságáért száll síkra.

4. Ugyanennek a napnak a reggelén az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) rendkívüli ülésére került sor Brüsszelben, Heidi Hautala elnök vezetésével, a Líbiában és Jemenben kialakult válságos helyzet megvitatása céljából. A forradalmi állapotokról és az országaikban elkövetett hatalmi erőszakról Sliman Bouchouiguir, a Líbiai Emberi Jogi Liga főtitkára, valamint Ezaddine Al Asbahi, a Jemeni Emberi Jogi Központ igazgatója tartottak beszámolót.

Felszólalásában Tőkés László – egyebek mellett – azokra a keresztényellenes erőszakos cselekményekre emlékeztetett, melyek ügyében az Unió Külügyi Szolgálata elmulasztott kellő időben és módon teljes határozottságot tanúsítani. Most, amikor az egyes muzulmán országokban hatalmon lévő diktatúrák saját népükkel szemben is brutális kegyetlenséggel lépnek fel – az EU számára komoly tanulságul szolgál, hogy az emberi jogok és a demokrácia védelmében minden esetben, teljes következetességgel álljanak ki. A véres eseményekre nem elég "reagálni", hanem sokkal inkább azok megelőzésére kell törekedni – mondotta erdélyi képviselőnk.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Uniónak gyökeresen felül kell vizsgálnia eddigi politikáját a Maghreb-országokkal és az Arab Félszigettel kapcsolatosan, és mindenekelőtt a polgári lakosság védelmére és megsegítésére kell összpontosítania.

Brüsszel, 2011. március 24.