Ismét Verespatak volt a téma az EP-ben

A tegnap esti brüsszeli mini-plenáris napirenden kívüli felszólalásai rendjén Tőkés László erdélyi képviselő az egyre inkább kiéleződő, botrányos bányaügyi helyzethez szólt hozzá, arra szólítva fel Martin Schulz elnököt, hogy járjon közben az Európai Bizottságnál és Romániánál az Európai Parlament által 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadott, azon határozat életbe léptetése érdekében, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az egész Unió területén.

A verespataki bányaberuházás immár több mint tíz éve, váltakozó erősséggel, de változatlan időszerűséggel foglalkoztatja a hazai és a külföldi politikai és társadalmi közvéleményt.

Tegnapelőtt Victor Boştinaru román szocialista EP-képviselő szervezésében került sor Brüsszelben egy közmeghallgatásra A cián használatának veszélyei a bányászatban – a romániai Roşia Montana aranybányászati projekt címmel.

Ugyancsak a tegnapelőtt széles körű tiltakozó akció-sorozatot szervezett a Greenpeace környezetvédelmi egyesület Kelet- és Közép-Európa több országának fővárosában – többek között Magyarországon és Romániában – a tizenkét évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófa évfordulója alkalmából. A bukaresti tiltakozók Borbély László környezetvédelmi miniszter irodájába is behatoltak, az ott található fűtőtestekhez láncolván magukat.

A tegnap esti brüsszeli mini-plenáris napirenden kívüli felszólalásai rendjén Tőkés László erdélyi képviselő az egyre inkább kiéleződő, botrányos bányaügyi helyzethez szólt hozzá, arra szólítva fel Martin Schulz elnököt, hogy járjon közben az Európai Bizottságnál és Romániánál az Európai Parlament által 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadott, azon határozat életbe léptetése érdekében, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az egész Unió területén.

Amint az ismeretes, az akkori parlamenti döntés előadói Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak. Felszólalásában erdélyi képviselőnk arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy az Európai Bizottságot a képviseleti demokrácia alapelve, illetve az európai törvényhozás ennek értelmében elfogadott határozata szinte semmire sem kötelezi, mivel a tagállami illetékesség szabadsága felülírja ezeket. Egyszóval: ilyen esetekben a demokratikus közakarat szabálya – a demokratikus Európában! – érvényét veszti.

Ez az önellentmondásos demokrácia-deficit annál is súlyosabb, mivel a gigantikus verespataki zagytározó – a bányaterv megvalósulása esetén – időzített ökológiai „atombombaként” fenyegetné az egész Kárpát-medence, a marosi–tiszai vízgyűjtőterület, Erdély, Románia és Magyarország természeti és élővilágát, valamint lakosságát.

Tudnivaló, hogy a 330.000 km² területű Kárpát-medence csodálatos természeti szépsége és rendkívüli gazdagsága forog kockán, amelyhez fogható az egész földön alig található – állapítja meg a kiskunfélegyházai Közép-Európa Klub dokumentuma. A közel 15 millió lakosnak otthont adó, mintegy 160.000 km² kiterjedésű Tiszai vízgyűjtőterületen öt ország – Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország és Szerbia – osztozik, amelyeknek jól felfogott, közös érdeke, hogy ennek a súlyosan veszélyeztetett Kárpát-medencei tájegységnek a megmentése érdekében összefogjanak.

Minden magyar számára szégyen volna, hogyha éppen két romániai RMDSZ-es miniszter nevéhez fűződne a környezetünket és gyermekeink jövőjét veszélyeztető, vadkapitalista bányavállalkozás engedélyezése.

Brüsszel, 2012. február 2.

Tőkés László felszólalása alább olvasható!

F E L S Z Ó L A L Á S

Tavalyelőtt (2010) az Európai Parlament plénuma elsöprő szótöbbséggel szavazta meg a ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó Határozatot. Ennek ellenére, a képviseleti demokrácia európai alapszabályát teljességgel figyelmen kívül hagyva, illetve a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva, az Európai Bizottság a cián bányászati használatát nem képes betiltani, Romániában pedig – minden tiltakozás ellenére – feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki bányaberuházás engedélyeztetési folyamata.

A gigantikus terv megvalósulása esetén a nagybányai zagytározónál negyvenszerte (40!) nagyobb verespataki tározó valóságos ökológiai "atombombaként" fenyegetné az egész Kárpát-medencét, a marosi-tiszai vízgyűjtőterületet.

A 2000. január 30-i tiszai ciánkatasztrófa évfordulóján, a Határozat – egyik – előadójaként, ezúton kérem fel Martin Schulz elnök urat, hogy a Parlament nevében járjon közben a Bizottságnál és Romániánál tavalyelőtti határozatunk életbe léptetése érdekében.

Brüsszel, 2012. február 1.