Ünnepélyes eskütétel Hódmezővásárhelyen

A nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum 91. évfordulóján hetvenöt visszahonosított magyar – köztük Tőkés László püspök, EP-alelnök három gyermeke – tett állampolgársági esküt a Csongrád megyei Hódmezővásárhelyen.

Az ünnepségen jelen lévő Tőkés László európai parlamenti alelnök beszédében kifejtette, hogy a nemzetegyesítés útján még sok csata áll előttünk. „Vállalni kell a csatákat és állni kell a sarat, mert döntő ütközetek nélkül háborúkat sem lehet megnyerni” – hangsúlyozta.

Hódmezővásárhely városházájának dísztermében hetvenöt határon túli magyar tehette le állampolgársági esküjét a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. Az esemény a Himnusz közös eléneklésével, illetve szavalattal kezdődött. A Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Nagybecskerekről, Szabadkáról, Horgosról, Péterrévéről, Zentáról, Adáról, Óbecséről, és Magyarkanizsáról érkezett vendégeket Lázár János polgármester, a FIDESZ országgyűlési frakciójának vezetője köszöntötte.

A városi elöljáró köszöntőjében kifejtette, hogy régóta várt választóvonal a mostani eskütétel nem csak a fogadalmat tevőknek, hanem az egész magyarságnak. A honosítás lezárja a „jelzős szerkezetes magyarság” korszakát, mondta, majd hozzátette: „ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól”. Brüsszelben és Budapesten egyaránt az a parlamenti képviselők célja, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kisebbségbe szorultak. A nemzeti összetartozás napja nem Trianon lezárását jelenti, hanem a 2004. decemberi népszavazás igazságtalanságának kiküszöbölését – jelentette ki a polgármester. A szétszakított magyarság sebeire a gyógyírt a schengeni övezethez való csatlakozás hozhatja el. Lázás János hangsúlyozta, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás még csak az első lépés abból, ami az Országgyűlés előtt áll. „A 21. századi magyarság előtt, itt a Kárpát-medencében, különösképpen a határon túli politikai és gazdasági elit számára is nagyon fontos kihívás, hogy milyen irányba haladunk, mi az összenemzeti felelősség, hogy vajon képesek leszünk megtartani a határon túli magyarságot, vagy magyarok százezreit veszítjük el az asszimiláció vagy az elvándorlás tengerében. (…) Nem csak optimizmusra, hanem félelemre, aggódásra és a nehéz időkre való felellőségre is bőségesen van okunk” – zárta beszédét Lázár.

A polgármester köszöntője után Tőkés László EP-alelnök mondott beszédet. Az erdélyi képviselő megemlékezett a napokban elhunyt Mádl Ferenc volt államfőről, akinek Trianon gyógyítását hirdető munkásságára kegyelettel és Isten iránti hálával kell gondolnunk. „A korpusz tagjai a végek, az elszakított nemzetrészek is. Krisztus teste megtöretett, leszaggatták tagjait, de most eljött az ideje a húsvéti alkotmány szellemében a feltámadásnak, az egyesülésnek” – fogalmazott a püspök, majd idézte Szabó Dezső ma is aktuális gondolatát, miszerint minden magyar felelős minden magyarért. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki egyéni felelősségvállalása szükséges ahhoz, hogy álmaink, terveink, reményeink valóra váljanak. Az újbóli nemzetegyesítés ideje érkezett el 1989-ben, mely nem csak ideológiai, hanem nemzetpolitikai szempontból is forradalmi esemény volt a számunkra. Nagy utat tettünk meg az óta, de még sok csata áll előttünk, hívta fel a figyelmet az erdélyi képviselő, majd példaként megemlítette Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása miatt vívott „csatát”. „Vállalni kell a csatákat és állni kell a sarat, mert döntő ütközetek nélkül háborúkat sem lehet megnyerni” – tette hozzá Tőkés László.

Hódmezővásárhely mindig is élen járt ennek az ügynek a képviseletében. Ennek igazolására az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felelevenítette a helyi önkormányzat 2004 december 5-e utáni gesztusát, mellyel –megelőlegezve a határon túliak teljes magyar állampolgárságát – tiszteletbeli polgári címet adományozott az anyaországtól elszakított területen élő nemzettársaknak. A nemzeti összetartozás napján, kilencven évvel Trianon után nem a sebek feltépése, hanem azok gyógyítása a cél – fogalmazott a püspök. Ennek szellemében hirdették meg az európai parlamenti választások idején 1848 egyik pontjának jelszava alatt az „Unió Erdéllyel!”-programot, majd pedig az EMNT országos küldöttgyűlésén elfogadott „Magyarnak lenni jó!” kárpát-medencei mozgalmat a magyarság számbavételének célkitűzésével. „A lélek fegyvereivel folytatni kell és folytatni fogjuk ezt a nemes harcot” – zárta beszédét Tőkés László.

A beszédek után sor kerülhetett az ünnepélyes eskütételre, melynek szövegét közösen és fennhangon mondták el a résztvevők. Az új magyar polgárok Lázár János polgármestertől és a két hódmezővásárhelyi alpolgármestertől. Dr. Kószó Pétertől és Almási Istvántól vehették át az állampolgársági okiratot, majd állófogadás zárta az eseményt.

Hódmezővásárhely, 2011. június 4.