»
Kopacz Mária a legtöbb művét saját maga készítette festett keretbe helyezi, amelyek továbbviszik az alkotás hangulatát. „Kertjéhez”, azaz a felfedezett táj szépségéhez saját kifejezésmódja eszközeit adja hozzá, a színvilág gazdagságát, a figurák, a képzelet szülte teremtmények, az organikus terek és formák elrendezését, a fény és árnyék játékát. Szőcs István kolozsvári író szerint „képi világa, szabadon lebegő figurái szellős akváriumokra emlékeztetnek, ahol alakjai úgy élnek a gravitáció és drámaiság nélküli űrben, mint hal a vízben”. Szürreális fogantatású festményei, állat- és emberfigurái egy álomvilág történéseire éppúgy utalnak, mint a mitológiai jelképszerűségre. Látomásokat, a valóságtól hol elrugaszkodott, hol konkrét világot fest. Témáit néha belső világából meríti, néha a környező valóság elemeiből ihletődik. A színek játékos tobzódása és melegsége folytán képei lírai hangulatot árasztanak. Álomszerű, mesés festői világa a valóság és a valóságon túli mezsgyén kalandozva kivetíti belső látomásait. Vizuálisan megfogalmazva életre kel benne a belső vízió, amit a külvilág számára megjelenít. „Sokféleképpen lehet beszélni a világról. Némán, egy vállrándítással is. Vagy madárfüttyöt imitálva. Néhány mozdulatot téve, ha szél fúj. Virágot, madarat, felhőt rajzolva… ám ha arrébb teszek néhány szürke foltot a papír széle felé, a rajz közepébe behúzok néhány vonalat, mondhatja azt is valaki, hogy nem hasonlít a valódihoz. De honnan tudhatnánk, hogy amit pillanatnyilag érzékelünk, az a valóság?” – teszi fel a költői kérdést maga az alkotó.
2020. március 9. hétfő
Erdélyi származású festő tárlata nyílt meg Szentendrén
Március 6-án nyílt meg Kopacz Mária festő- és grafikusművész, író kiállítása a Szentendre főterén található Új Műhely Galériában. Az Én kertem című festészeti tárlat a neves művész legújabb alkotásaiból nyújt válogatást – közölte a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK).
Kopacz Mária a legtöbb művét saját maga készítette festett keretbe helyezi, amelyek továbbviszik az alkotás hangulatát. „Kertjéhez”, azaz a felfedezett táj szépségéhez saját kifejezésmódja eszközeit adja hozzá, a színvilág gazdagságát, a figurák, a képzelet szülte teremtmények, az organikus terek és formák elrendezését, a fény és árnyék játékát. Szőcs István kolozsvári író szerint „képi világa, szabadon lebegő figurái szellős akváriumokra emlékeztetnek, ahol alakjai úgy élnek a gravitáció és drámaiság nélküli űrben, mint hal a vízben”. Szürreális fogantatású festményei, állat- és emberfigurái egy álomvilág történéseire éppúgy utalnak, mint a mitológiai jelképszerűségre. Látomásokat, a valóságtól hol elrugaszkodott, hol konkrét világot fest. Témáit néha belső világából meríti, néha a környező valóság elemeiből ihletődik. A színek játékos tobzódása és melegsége folytán képei lírai hangulatot árasztanak. Álomszerű, mesés festői világa a valóság és a valóságon túli mezsgyén kalandozva kivetíti belső látomásait. Vizuálisan megfogalmazva életre kel benne a belső vízió, amit a külvilág számára megjelenít. „Sokféleképpen lehet beszélni a világról. Némán, egy vállrándítással is. Vagy madárfüttyöt imitálva. Néhány mozdulatot téve, ha szél fúj. Virágot, madarat, felhőt rajzolva… ám ha arrébb teszek néhány szürke foltot a papír széle felé, a rajz közepébe behúzok néhány vonalat, mondhatja azt is valaki, hogy nem hasonlít a valódihoz. De honnan tudhatnánk, hogy amit pillanatnyilag érzékelünk, az a valóság?” – teszi fel a költői kérdést maga az alkotó.
Kopacz Mária Marosvásárhelyen született, a kolozsvári képzőművészeti egyetemen diplomázott. Saját rajzaival illusztrálta A babiloni karperec (1984) című regényét, a Borika világkörüli sétája egy szerda délután (1985) és a Borika és a padlás manója (2011) című gyermekkönyveit. 1996-tól Szentendrén él, Alföldi László volt kolozsvári magyar főkonzul felesége. 2019 júniusában Kert címmel rendezett nagyszabású kiállítást szülővárosában, a Bernády Házban, ahol legújabb alkotásait állította ki.


Kopacz Mária színekben gazdag festményeivel megérkezett a tavasz Szentendrére – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője a művésznő kiállításának megnyitóján. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egyebek mellett köszönetet mondott az intézménynek a határon túli képzőművészet támogatásáért. Wehner Tibor művészettörténész a kiállítót és alkotásait méltatta. Az eseményen meghívottként részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.
A kiállítás – amelynek Szepes Hédi művészettörténész a kurátora – március 29-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
hírek
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének
2025. március 21. péntek
A fekete márciusra emlékeztek a szolidaritás jegyében
2025. március 15. szombat
Március 15-ike, a szabadság napja
2025. március 12. szerda
Nemzetközi politikai erők a székelyek önrendelkezési küzdelme mellett