Állásfoglalás

Az elmúlt napokban publicisztikák, elemzések sora vizionálta az erdélyi nemzeti-polgári oldal politikai kimúlását. Az „ellenérdekelt” újságírók majdhogynem ujjongva mutattak rá a polgári oldal gyengeségeire, barátaim és eszmetársaim egy része másfelől pedig egyenesen engem tett felelőssé mindezért, különböző belső levelezőlistákon igaztalan vádakkal illetve engem és közvetlen munkatársaimat.

Csángó Nap Nagyváradon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – a 2008-as Jubileumi Ülésén hozott határozatának megfelelően – 2009. február 20-án Csángó Napot szervezett Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházában. A nemzetstratégiai prioritásként kezelt „csángómentő mozgalom” újabb állomásán ezúttal szakmai tanácskozást tartottak a leginkább érintettek bevonásával, jelen voltak a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselői, Barta András és Csillag Levente alelnökök, Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Nyisztor Ilona, a Pusztinai Közösségi Ház vezetője, Hegedűs Dóra, a a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület elnöke, Gyöngyössy Lajos, a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület alelnöke, Bogdán Tibor, a Máltai Szeretetszogálat Csángó Koordinációs Csoportjának vezetője és Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A találkozót megtisztelte jelenlétével Barabás János, Magyarország kolozsvári konzulja is.

Újra asztalon a „nacionalista kártya”

Traian Băsescu államelnök Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos budapesti és hazai kijelentései joggal keltettek felháborodást a magyar közvéleményben. Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómia-„politikája” mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára.

Folytatódik a csángómentő mozgalom

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) testvéri szeretettel és szolidaritással viseli szívén és hordozza gondjában a moldvai csángómagyarok sorsát. Emberi méltóságunk és nemzeti önazonosságunk tudatában az európai demokrácia és jogállamiság, az emberi- és a kollektív kisebbségi jogok világában tűrhetetlennek és tarthatatlannak ítéli, hogy egy európai uniós országban, Romániában a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, és ezt az ősi magyar népi közösséget erőltetett asszimilációnak vetik alá.

„Csak együtt sikerülhet…”

Tőkés László EP-képviselő meghívására 2009. február 14-én Nagyváradra érkezett Schmitt Pál EP-képviselő a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra, melynek előbbi a házigazdája, utóbbi a fővédnöke. Közös sajtótájékoztatójukon Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke köszöntötte a „két listavezetőt”, hiszen, mint rámutatott, míg Schmitt Pál a Fidesz EP-listáját, addig Tőkés László a Magyar Összefogás Listáját vezeti itt Erdélyben.

„Kétigenes” megállapodás

Kétigenes megegyezés született ma – kezdte mondanivalóját Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttséggel való találkozó utáni sajtótájékoztatón tegnap, 2009. február 11-én a kolozsvári RMDSZ-székházban. „Én igent mondtam az RMDSZ megtisztelő felkérésére, hogy vezessem a Magyar Összefogás Listáját, amelyik formálisan és jogilag az RMDSZ listája lesz, az RMDSZ vezetői pedig igent mondtak a javaslatainkra.” A Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismertette a megállapodás részleteit, és bejelentette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. Mindkét vállalást konkrét határidőkhöz kötötték a felek: a Magyar Összefogás Listájának tartalmi részét képező EMNT-RMDSZ belső koalíciós szerződést február 22-én írják alá, az EMEF megalapításának kitűzött időpontja pedig 2009. április 3.

„Kiáltok Hozzád az erőszak miatt…”

„Kiáltok Hozzád az erőszak miatt…”
(Habakuk 1,2)

A nemzetközi hírű román kézilabda-játékos, Marian Cozma brutális meggyilkolásának híre mind a magyarországi, mind a romániai közvéleményt megrázta. A segítségére siető horvát és szerb csapattársak életveszélyes bántalmazása Kárpát-medencei közüggyé emelte a tragikus veszprémi esetet, mely egyben a felszín alatt parázsló cigánykérdést is a felszínre vetette.

Nyilatkozat a székelyföldi nagygyűlés kapcsán

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa 2009. február 6-i Határozati állásfoglalásában arra szólítja fel erdélyi politikai és közéletünk szereplőit, hogy „maradéktalanul fogjanak össze nemzeti közösségünk autonómiájának megvalósítása érdekében”. Az európai parlamenti választásokra tekintő állásfoglalás híven kifejezi Egyházkerületünk következetes kiállását nemzeti közösségünk ügye mellett – egyenes folytatásaként és részeként annak az egyházi közéleti szerepvállalásnak, mely a 2003. február 1-i, szatmárnémeti rendkívüli egyházkerületi közgyűlés révén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett.

Tőkés László Svájcban

2009. február 6–8-án Tőkés László püspök, EP-képviselő a Zürichi Magyar Egyesület meghívására látogatást tett Svájcban. Ez az útja részét képezi annak a látogatás-sorozatnak, melynek rendjén, a nemzeti összefogás munkálása jegyében, az eltelt év folyamán felkereste a határon túli – Kárpát-medencei és nyugati – magyar közösségeket, a következők szerint: Ausztrália, Ausztria, Szerbia/Délvidék, Szlovákia/Felvidék, Ukrajna/Kárpátalja, Horvátország/Drávaszög és Svájc.

Tőkés László nyilatkozata az EP-választásokról

Nyilatkozat

2007 szeptemberében azért hiúsult meg egy közös nemzeti jelöltlista felállítása az európai parlamenti választásokra, mivel az RMDSZ vezetősége kizárólag egy, a számomra felajánlott „bejutó hely” elfogadásához kötötte a megállapodást, az együttműködés érdemi feltételeiről és tartalmi részéről – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről– viszont nem volt hajlandó megegyezni.