Tőkés László nyilatkozata a magyarországi állampolgársági törvény kiterjesztése tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként, erdélyi magyarként és európai parlamenti képviselőként üdvözlöm a mai történelmi jelentőségű politikai tettet. Mert történelmi jelentőségű az, hogy a Magyar Országgyűlés mai, szerdai ülésén 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a magyar állampolgársági törvény kiterjesztéséről szóló módosítását, mely szerint „kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyar származását, és magyar nyelvtudását igazolja”.

Nyilatkozat a kettős átvilágítás tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége üdvözli a Temesvári Kiáltvány 20. évfordulóján megszületett romániai átvilágítási törvényt, melynek értelmében a volt kommunista nomenklatúra tagjai öt évig nem tölthetnek be sem államfői, sem képviselői, sem kormány-, sem polgármesteri vagy alpolgármesteri, sem önkormányzati képviselői, sem bíró vagy ügyészi, sem egyéb állami tisztséget.

Átadták az Academia Humana Alapítvány díjait

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Bartók termében immár ötödik alkalommal adták át szombaton, 2010. május 22-én az Academia Humana Alapítvány (Alapítvány) pályadíjait.

Az Alapítvány a nagyváradi születésű Wagner Nándor világhírű, Japánban 1997-ben elhunyt szobrászművész művészeti és szellemi örökségét őrzi és ápolja. A művész özvegye, Wagner Chiyo asszony az Alapítvány céljai között azt is megjelölte, hogy ösztöndíjat teremtsen és adjon az alapítványi célok megvalósításával egyetértő fiatal tehetségek számára, és esetenként támogassa a művészeti alkotómunkát. Ennek jegyében minden évben tematikus versenyt hirdetnek a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika-szakos hallgatói között.

EP-állásfoglalás a pakisztáni vallási kisebbségek védelmében

Az Európai Parlament 2010 májusi, strasbourgi ülésszakának emberi jogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos állásfoglalásai Thaiföld, Burma és Pakisztán helyzetével foglalkoztak. A Parlament bevett gyakorlata szerint minden plenáris ülésszak alkalmával „menetrendszerűen” és sürgősségi jelleggel tűzik napirendre valamely Unión kívüli ország legégetőbb emberi, kisebbségi, vallási jogi gondjait. Ennek megfelelően – példának okáért – az EP legmagasabb fóruma idén fogadott el határozati állásfoglalást a kínai halálbüntetések, továbbá az egyiptomi és a malajziai keresztényüldözések tárgyában.

Miként az említett ügyek esetében, Tőkés László európai képviselő az európai néppárti frakció tagjai által kezdeményezett, a pakisztáni vallásszabadsággal kapcsolatos állásfoglalási indítványnak is egyik támogatója és társszerzője volt. Ez ügyben való kiállása szervesen beleillik a jogfosztottak, az elnyomottak és az üldözöttek védelmében és érdekében kezdettől fogva vállalt és következetesen folytatott tevékenységébe.

Tőkés László: Tiltakozó nyilatkozat

Románia kellős közepén, Székelyföldön egy 700.000-es lélekszámú székely-magyar közösség él. Még a legvadabb időszakban, a „Ceauşescu érában” sem sikerült az etnikai arányokat oly mértékben fellazítani, hogy a tömbmagyar vidék lakóinak identitása, kultúrája veszélybe kerüljön – márpedig erre a véres kezű diktátor nem sajnálta a fáradságot.

A diktatúra bukása után – amint erre számtalan alkalommal felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét – tovább folytatódott a demokratikus álca alatti többségi „homogenizáció”, az etnikai arányok megváltoztatása, a nemzeti kisebbségek megfélemlítési kísérlete.

Szent László vagy Sf. Ladislau öröksége? - Botrány a nagyváradi fórumon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezeti nyílt fórumot szerveztek 2010. május 7-én, Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) székházának Dísztermében.

Ismeretes, hogy Nagyváradon 2006 óta folyik az utcanév-mizéria. A városi tanács elfogadott ugyan egy határozatot, amelyben vállalják, hogy a közterek megnevezéseit – utca, tér, sétány stb. – magyarul is kiírják, de ez azóta sem lépett érvénybe. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete számtalan figyelemfelkeltő akciót tartott az érdemi kétnyelvűség érdekében, aláírásokat is gyűjtöttek a Szent László tér visszaállítása végett – az akkori hivatalos álláspont szerint, amelyhez csatlakoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetői is, „elítélendően szélsőséges” módon.

Iskolanevek a mai Nagyváradon

Nagyvárad a középkor óta iskolaváros, ma is annak tekintjük, hiszen több felsőfokú tanintézménye, 24 középiskolája és 15 általános iskolája működik. A város oktatási hagyományai természetesen az egyházhoz kötődnek: ki ne ismerné a római katolikus vagy a református egyháznak a középkor óta eltelt századokban betöltött iskolaalapítói és fenntartói szerepét, az újabb korban pedig a görög-katolikus és a zsidó oktatási intézmények szerepét a város arculatának alakításában?

Már csak ezen hagyományoknak a tisztelete is azt követelte volna a kilencvenes évek döntéshozóitól, hogy amikor a kommunista időszakból örökölt sablonszerű számokkal fémjelzett iskolaneveket újakra cserélték, legyenek tekintettel a város etnikai és vallási összetételére, történelmi múltjára!

Nagyvárad Sf. Ladislau városa?

Fórum a nagyváradi utcanevekről Nagyvárad, 2010. május 8.

Azt mondhatnák egyesek, hogy kicsinyes dolog itt utcanevekről vitatkozni és konfliktusba keveredni. Annak idején azt is mondták nekem, hogy miért csinálok olyan nagy ügyet a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéből? De az a helyzet, hogy ha kis dolgokban szemet hunyunk, akkor mindent elveszítünk. Tehát ezen a téren a százszázalékos következetesség az egyedüli célravezető politika. Mert nézzék meg: kilencven év óta – idén van a Trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulója – mindig csak hátrálunk, mindig csak aprádonként szorítottak hátrébb, ahogy Reményik Sándor írja az „Ahogy lehet” című versében – mindig félünk, mindig hátrálunk. Ezért semmit se nevezzünk „kicsi dolognak”.

Nemzeti fordulatot sürgetnek a külhoni magyarok

„Csatlakozni szeretnénk a nemzeti együttműködés Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által meghirdetett programjához” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke 2010. május 7-én a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon, a kétnapos ülést követő sajtótájékoztatón. Az erdélyi EP-képviselő rámutatott, hogy az utódállamokba szakadt magyar közösségek – elvi szinten legalábbis – eddig is az együttműködésben az összefogásban voltak érdekeltek, példa erre a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a délvidéki Magyar Koalíció, vagy az Erdélyben 2009-ben kínkeservesen tető alá hozott Magyar Összefogás. Tőkés hozzátette: „A politikai rendszerváltozáson túlmenően a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, nemzeti fordulatra van szükség. Most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat, itt az ideje ennek is.”

Nyilatkozat a Magyar Nemzet megújulása ügyében

Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjai, mint a külhoni magyar nemzetrészek képviselői, történelmi lehetőségként értékeljük a magyar országgyűlési választások eredményét és örömteljes megelégedésünknek adunk hangot azért, hogy a kormányalakításhoz ekkora bizalmat nyert Fidesz-MPSZ – KDNP szövetség a nemzet egységét hangsúlyozza.

Új szemléletre, megújulásra van szükség a nemzetpolitikában, így tudunk sikeresek lenni a nemzetek közösségében.