hírek
Nyilatkozat a hazaárulás vádjának tárgyában
A „Ziua de Cluj” napilap 2010. október 5-i számában cikket közöl arról, hogy „Tőkés ellen a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus ügyészei vizsgálódnak”. Azt állítják, hogy: „a Tusványosi Nyári Táborban, július végén, Tőkés azt mondta, hogy a székelyeknek az utcán kell kérniük a területi autonómiához való jogukat. Ennek az állításnak az alapján a Kolozsvár-Napoca-i Szociáldemokrata Párt-szervezet (SZDP) frissen megválasztott elnöke, Mircea Jorj panaszt nyújtott be a Legfelső Ítélő Tábla és Semmítőszék melletti Ügyészségre a református püspök ellen, akit az államhatalom aláaknázásával és a román Alkotmány súlyos megsértésével vádol meg.”
Tőkés László Szerbiában
Tőkés László, az Európai Parlament balkáni integrációért felelős alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács (EMNT) elnöke Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök társaságában háromnapos szerbiai látogatáson vesz részt. 2010. november 2-án, Szabadkán az EMNT vezetői tiszteletüket tették az 1944–1945-ös kivégzett ártatlan áldozatok emlékére állított, a „Vergődő madár” nevet viselő emlékműnél tartott megemlékezésen, és megkoszorúzták a tömegsíron található szobrot. Tőkés László EP-alelnök a későbbi beszélgetések során többször is felvetette, hogy az emlékmű nemzeti emlékhelyeink egyike lehetne.
A polgári kezdeményezésről
Október 27-én Brüsszelben az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) az Európai Bizottság Polgári Kezdeményezésre vonatkozó javaslatáról készített véleményezésre vonatkozóan szavazott. A CULT-bizottság részéről a javaslatot Roza Grafin Von Thun Und Hohenstein képviselőasszony véleményezte, majd a Bizottság tagjainak módosító javaslatai nyomán elkészült a dokumentum végső változata.
Nyilatkozat az egyházkerületi választásokról
Mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke őszinte elismerésemet és jókívánságaimat fejezem ki Főtiszteletű Csűry István püspök úrnak magas tisztségébe való újraválasztása alkalmából. Hasonlóképpen gratulálok az Egyházkerület élére újraválasztott Munka- és Szolgatársaimnak, valamint a kerületi vezetőség újan választott tagjainak. Annak reményében kérem Isten áldását szolgálatukra, hogy a folytonosság és az újulás kettősségének jegyében töltik majd be hivatásukat.
Nyilatkozat – a politikum behatolása az egyházba
Jellegzetes választási kampányeszköz a bihari RMDSZ gyakorlatában a halottasházak körötti forgolódás. Évekkel ezelőtt kápolna-alapkőletételeknél jeleskedett Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, ez alkalommal viszont Lakatos Péter parlamenti képviselő és Grim András megyei ügyvezető elnök társaságában – 200 millió régi lejjel a zsebében – az új, köröskisjenői kápolna felavatásánál „koncelebrált”. Egy héttel a királyhágómelléki egyházkerületi választásokat megelőzően a kisebb fajta választási kampányeseményen Csernák Béla püspökjelölttel együtt ott sürgölődtek még Mikló Ferenc bihari esperes, előző püspöki pretendens, valamint Visky István világraszóló CE-elnök és Farkas Antal lelkész-költő, társaikkal együtt „egy-egy igével kérve Isten áldását a létesítményre” (lásd: Bihari Napló, 2010. X. 13.).
Nyilatkozat – a boldoggá avatás és az elégtétel
Az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás 21. esztendejében, 2010. október 30-án az igaz hitű reformátusok is osztoztak a Római Katolikus Egyház istenes örömében, amikor is Nagyváradon – saját egyházuk rendje szerint – boldoggá avatták néhai Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Történelmi fontosságú esemény, hogy ezáltal a katolikus egyház a legmagasabb fokon szolgáltatott elégtételt és igazságot a román nacionálkommunista diktatúra egyik jeles főpapi áldozatának, szabad utat nyitva ezáltal a kommunizmus bűntettei leleplezése, valamint az erkölcsi és politikai igazságtétel megkésett folyamatának. Remélnünk lehet, hogy a boldog váradi püspök sorában mások következnek – köztük Márton Áron, Erdély nagy püspöke –, és hogy a román görög katolikus egyház mártíriuma is méltó elismerést nyer. Arról sem mondhatunk le, hogy Szoboszlay Aladár plébánoshoz és perének tagjaihoz hasonlóan, a szintén halálra ítélt Sass Kálmán volt érmihályfalvi lelkipásztornak és perbéli társainak, valamint a totalitárius vörös diktatúra többi – megszámlálhatatlan – áldozatának is előbb-utóbb igazságot fognak szolgáltatni.
A csángó ügy közös európai ügy
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a pusztinai csángók egy csoportját, valamint a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének vezetőit látta vendégül az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Kedden, 2010. október 26-án többek között nyilvános közmeghallgatás keretén belül ismertették a csángómagyarság helyzetét.
Megnyitóbeszédében Tőkés László EP alelnök arról a kulturális genocídiumról beszélt, amely a világ több országában élő kisebbségeket sújtja, és amely a közösség nyelvi és kulturális identitásának eltűnését eredményezheti. A több évtizedes asszimilációs politika következtében a nyelvvesztés tragikus méretűvé vált. A csángó-magyarok sem a templomban, sem az iskolában nem használhatják szabadon anyanyelvüket, az elnyomatás az „önkéntes asszimiláció” megjelenését eredményezte.
Tőkés László levele Angela Merkelhez
Mint ismeretes, Angela Merkel német kancellár 2010. október 12-én Kolozsvárra látogatott, hogy ott a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) díszdoktorrá avassák. Látogatását megelőzően Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke levélben kereste meg a német kancellár külpolitikai főtanácsadóját, Cristoph Heusgent, azzal a szándékkal, hogy figyelmeztesse a BBTE hamis multikulturalitására, illetve emlékeztesse a Kancellárasszonyt a volt erdélyi magyar tudományegyetem erőszakos felszámolására, pontosabban a kommunista párt döntése nyomán a Babeş Egyetemmel való „egybeolvasztására”. A levél – bő hetes késéssel – valahogyan kiszivárgott a román sajtóba, jelenleg futótűzszerűen terjed mintegy bizonyítékaképpen Tőkés László „szélsőséges sovinizmusának”. Épp ezért a korrekt tájékoztatás jegyében a magyar sajtó számára is közzétesszük a lényeget.
„AZ IGAZNAK EMLÉKEZETE ÁLDOTT” - Főhajtás Toró Tibor emléke előtt
A történelmi Erdély újkori, Apor Péter-i metamorfózisában a rendkívüli veszteségek miatt érzett fájdalom lesújtó érzésével vettük hírül Toró Tibor akadémikus, az erdélyi csillagok világából a mindenség univerzumába emelkedett székely atomfizikus halálát.
Nagy elődje és ismerve szeretett mintaképe, az Erdély egén üstökösként előtte járó Bolyai János nyomdokába lépve, immáron Ő is elköltözött az áldott emlékezetű igazak világló Pantheonjába.
A kettős jubileumra
Az 1989-es sorsfordító esztendőt követően, ezelőtt húsz évvel a Sulyok István Református Főiskola alapítása Anyaszentegyházunk nemzeti elkötelezettsége és népszolgálati hagyományai jegyében történt. Ezt követően, 1998 júniusában, egy sodró erejű ökumenikus nagygyűlés keretében, kockázatos egyoldalúsággal – a Sulyok Főiskola jogutódjaként – „kiáltottuk ki” a Partiumi Keresztény Egyetem megalakulását.
Isten velünk volt, és megáldotta fáradozásainkat. Az opportunista „helyzetkövető” politikával szemben „helyzetteremtő” politikánk ismét eredményesnek bizonyult – és ezelőtt tíz évvel létrejött Egyetemünk.
Intézményalapítási törekvésünk, a Partiumi Keresztény Egyetem története – kezdettől fogva – abból a felismerésből indult ki, hogy: az erdélyi magyar nemzetrész számára az anyanyelvű felsőoktatás valósággal létkérdés. „Az óvodától az egyetemig” – így hangzott kisebbségi oktatáspolitikánk jelszó-tömörségű programja, és ennek az átfogó célkitűzésnek jelentette felsőfokú kiteljesítését az egyetem, mely a mindenkori oktatási-tudományos hivatásán túlmenően nemzetpolitikai szempontból is stratégiai fontosságú szerepet tölt be. Rendeltetése az, hogy Erdélyben és Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy – a magas színvonalú tudományosság követelményeinek megfelelően – magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen. Ezáltal ugyanakkor az egyetem kulturális missziót is végez, hiszen saját kultúráját bármely közösség csakis saját anyanyelvén képes átadni. Lévén, hogy egy közösség első számú meghatározója a saját kultúrája, amennyiben ennek átörökítésére nem képes, ezáltal puszta megmaradása kerül veszélybe.
Tovább szélesítve a kört, azt is mondhatjuk, hogy a kulturális sokszínűséget, a kultúrák közötti párbeszédet és a kisebbségek védelmét szorgalmazó Európában az egyetemalapítással „korparancsnak” tettünk eleget. Trianoni megközelítésben viszont – annak „gyógyításaképpen” – múltból örökölt hátrányos megkülönböztetésünk leküzdése terén tettünk nagy előrelépést, egy egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakításának gondolatmenetében járulva hozzá a határok fölötti nemzetegyesítés politikájához.
Európai térben ez az irányvétel a magyar uniót az Európai Unióval társítja: nem más nemzetek ellenében, hanem saját nemzetünk érdekében – 21. századi felemelkedésünk reményében.
Nagyvárad, 2010. október 19.
| Tőkés László a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke |
fényképek
videók
ajánlott oldalak
