Iskolanevek a mai Nagyváradon

Nagyvárad a középkor óta iskolaváros, ma is annak tekintjük, hiszen több felsőfokú tanintézménye, 24 középiskolája és 15 általános iskolája működik. A város oktatási hagyományai természetesen az egyházhoz kötődnek: ki ne ismerné a római katolikus vagy a református egyháznak a középkor óta eltelt századokban betöltött iskolaalapítói és fenntartói szerepét, az újabb korban pedig a görög-katolikus és a zsidó oktatási intézmények szerepét a város arculatának alakításában?

Már csak ezen hagyományoknak a tisztelete is azt követelte volna a kilencvenes évek döntéshozóitól, hogy amikor a kommunista időszakból örökölt sablonszerű számokkal fémjelzett iskolaneveket újakra cserélték, legyenek tekintettel a város etnikai és vallási összetételére, történelmi múltjára!

Nagyvárad Sf. Ladislau városa?

Fórum a nagyváradi utcanevekről Nagyvárad, 2010. május 8.

Azt mondhatnák egyesek, hogy kicsinyes dolog itt utcanevekről vitatkozni és konfliktusba keveredni. Annak idején azt is mondták nekem, hogy miért csinálok olyan nagy ügyet a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéből? De az a helyzet, hogy ha kis dolgokban szemet hunyunk, akkor mindent elveszítünk. Tehát ezen a téren a százszázalékos következetesség az egyedüli célravezető politika. Mert nézzék meg: kilencven év óta – idén van a Trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulója – mindig csak hátrálunk, mindig csak aprádonként szorítottak hátrébb, ahogy Reményik Sándor írja az „Ahogy lehet” című versében – mindig félünk, mindig hátrálunk. Ezért semmit se nevezzünk „kicsi dolognak”.

Nemzeti fordulatot sürgetnek a külhoni magyarok

„Csatlakozni szeretnénk a nemzeti együttműködés Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által meghirdetett programjához” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke 2010. május 7-én a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon, a kétnapos ülést követő sajtótájékoztatón. Az erdélyi EP-képviselő rámutatott, hogy az utódállamokba szakadt magyar közösségek – elvi szinten legalábbis – eddig is az együttműködésben az összefogásban voltak érdekeltek, példa erre a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a délvidéki Magyar Koalíció, vagy az Erdélyben 2009-ben kínkeservesen tető alá hozott Magyar Összefogás. Tőkés hozzátette: „A politikai rendszerváltozáson túlmenően a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, nemzeti fordulatra van szükség. Most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat, itt az ideje ennek is.”

Nyilatkozat a Magyar Nemzet megújulása ügyében

Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjai, mint a külhoni magyar nemzetrészek képviselői, történelmi lehetőségként értékeljük a magyar országgyűlési választások eredményét és örömteljes megelégedésünknek adunk hangot azért, hogy a kormányalakításhoz ekkora bizalmat nyert Fidesz-MPSZ – KDNP szövetség a nemzet egységét hangsúlyozza.

Új szemléletre, megújulásra van szükség a nemzetpolitikában, így tudunk sikeresek lenni a nemzetek közösségében.

Ciánellenes határozat az EP-ben

Az Európai Parlament plénumán, Brüsszelben 2010. május 5-én végszavazásra került sor a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmáról szóló határozati állásfoglalási indítvány ügyében. Az Áder János és Tőkés László európai képviselők által 2010 márciusában útjára indított kezdeményezés az Európai Néppárt hathatós támogatásának, valamint az EP-frakciók példás összefogásának köszönhetően 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodó szavazattal jutott sikerre. A szavazati arányok, illetve az ellenszavazatok tízszeresét kitevő igenek (am. a leadott szavazatok 82%-a) meggyőzően szemléltetik az ügy európai súlyát és támogatottságát.

A ciántechnológiáról szavaztak az EP-ben – gyorshír

Az Európai Parlament brüsszeli „miniplenárisán”, 2010. május 5-én Áder János és Tőkés László képviselők indítványa nyomán az Európai Parlament napirendjére tűzte a ciántechnológiás bányászat európai szintű betiltásáról szóló határozati javaslat szavazásra bocsátását.

Koszovóról az EP-ben

Az Európai Parlament május eleji bizottsági hetében, tegnap a Külügyi Bizottság (AFET) a Koszovó európai integrációjáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány tervezetének a megvitatását tűzte napirendjére. A dokumentumot Ulrike Lunacek osztrák képviselőasszony (Zöldek/EFA-frakció), az ügy jelentéstevője terjesztette elő, ezt követően pedig a jelenlévő képviselők szóltak hozzá, és fogalmazták meg módosító javaslataikat.

A jelentéstervezet Koszovó integrációs folyamatának fontosabb lépéseiről és jelenlegi állásáról számol be, továbbá javaslatokat tesz a különleges figyelmet érdemlő, fontosabb problémák megoldására, mint amilyenek: a korrupció elleni küzdelem, a decentralizáció folytatása, az igazságszolgáltatás reformja, a média pluralizmusának biztosítása, kisebbségi, nyelvi és oktatási kérdések, a hazatelepülő cigányság ügye, környezetvédelem (stb.).

A partiumi autonómiaformákról tanácskoztak Érmihályfalván

Teltházas fórumot tartottak a partiumi, többségében magyarok lakta vidékek lehetséges autonómia-formáiról Érmihályfalván, 2010. május 2-án. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete által összehívott tanácskozás célja többek között az volt, hogy megjelenítsék a Romániában lévő, Székelyföldön kívüli, ám ugyancsak tömbmagyar vidékek autonómia-igényét, megvitassák az önrendelkezés szükségességét, és hogy kijelöljék a lehetséges utakat, formákat, feltérképezzék az ehhez szükséges lépéseket.

Az Európai Egyházak Konferenciája Brüsszelben

Tőkés László EP-képviselő 2010. április 29-én Brüsszelben az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches/ CEC) rendezvényen vett részt, melynek témája Felhívás a változásra - Egy igazságos és fenntartható európai gazdaságért volt.

Rüdiger Noll, a rendezvény moderátora kijelentette: az egyház meg van győződve arról, hogy a gazdasági válság sokkal komolyabb, mint ahogy az az EP-jelentésekben szerepel, hiszen az élet minden területére kiterjed, beleértve a politikai intézményekbe vetett megrendült hitet is. Az Európai Bizottság 2010-et a szegénység leküzdéséért folytatott harc hivatalos évének hirdette meg. Noll az EU 2020-as stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósításának módozatait és a szegénység leküzdéséről folytatott beszélgetéseket is határtalannak minősítette.

Az emberi jogokról az EP-ben

Az Európai Parlament szakbizottsági hetének keretében, 2010. április 28-án, szerdán Tőkés László európai képviselő az Emberi Jogi Bizottság (DROI) bővített elnökségi ülésén vett részt. A Heidi Hautala finn elnök asszony vezette rendkívüli munkaülés napirendjén Az Európai Unió emberi jogi politikájának jövőbeni kihívásai és prioritásai című, stratégiai igényű témakör szerepelt.