Ökumenikus Nagytalálkozó Szegeden

Többezer ember gyűlt össze vasárnap este a szegedi Dómban, ahol a Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón a megjelent hazai és határon túli magyar egyházi méltóságok és politikusok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbe lépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen.

A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.

Pünkösdváró Európa

Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó


Felhívás 

Minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. Az „egység a sokféleségben” és a „sokféleség az egységben” elvén alapuló egyesült Európában a nyelvi egyenjogúság és a szabad nyelvhasználat alapvető értékek, melyek – egyebek mellett – az Európai Nyelvi Chartában, valamint az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős biztosi hivatalában öltenek testet.

A Biblia Évében különleges hangsúly esett arra, hogy: Szent Igéje által Isten minden néphez a maga nyelvén szólott. Több országban még ezt az alapvető emberi és vallási jogot is megvonják a hívő emberektől – súlyos mértékben megsértve ezáltal a lelkiismereti és vallásszabadságot.

Állásfoglalás a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát.

Az EMNT megalakulása óta kiemelt fontosságúnak tartja és szorgalmazza azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a román társadalom és a nemzetközi közvélemény felé egyértelművé teszi az erdélyi magyar nemzeti közösség igényét a belső önrendelkezés elvén alapuló különböző közösségi autonómiaformák törvény általi biztosítása iránt. A Székely Nemzeti Tanács által megrendezett belső népszavazáshoz hasonlóan, amelynek során több mint kétszázezer székelyföldi polgár tette le támogató voksát Székelyföld területi autonómiája mellett, a választott – és ezáltal erős legitimitással bíró – önkormányzati tisztségviselők határozott állásfoglalása e kérdésben új lendületet adhat az autonómia ügyének.

A román katonai megszállásra emlékeztek Hódmezővásárhelyen

2009. július 24-én, a Hódmezővásárhely határában álló emlékművüknél azokra a magyar mártírokra emlékezett a város népe és önkormányzata, akik kilencven esztendővel ezelőtt a brutális román megszállás áldozatául estek. 1919. július 25-én „a román katonák egynéhány átálló, hitvány hazaáruló segítségével 56 ártatlan magyar embert végeztek ki itt, a Kutasi úton…, akiknek nem másért kellett meghalniuk, hanem csak azért, mert magyarok voltak” – mondotta emelkedett emlékbeszédében Kószó Péter alpolgármester.

A katonai tiszteletadás mellett megtartott, méltóságteljes megemlékezésen a Bocskai István lövészdandár fúvószenekara kísérte a koszorúzást. Történelmi egyházaink képviseletében Bán Csaba református lelkipásztor és Németh László római katolikus tábori lelkész végeztek ige- és imaszolgálatot.

Tőkés László az Ujgur Világkongresszus képviselőivel találkozott

Ma délelőtt, saját kezdeményezésre, Tőkés László európai parlamenti képviselőt felkereste hivatalában az Ujgur Világkongresszus (World Uyguhr Congress – WUC) népes küldöttsége, Asgar Can alelnök és Dolkun Isa főtitkár vezetésével. Az emigrációban élő ujgurok vezetőit elkísérték az őket támogató Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezetének (Unrepresented Nations and Peoples Organization – UNPO) tisztviselői.

A Világkongresszus küldöttei az Európai Parlamentben keresnek támogatókat a tibetiekhez hasonlóan brutális kínai kommunista elnyomást szenvedő ujgurok számára. Amint az közismert, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány fővárosában, Urumcsiban e hónap elején tartott békés tüntetés elfojtására a kínai hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek.

A brüsszeli kérdéseket Bukarestben oldják meg?

Brüsszelben 2009. július 21-én megtartotta soron következő munkaülését az Erdélyi Magyar Képviselőcsoport (RMDSZ), Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba részvételével. Napirend szerint a következőkkel foglalkoztak:

• A román delegáció  megkeresésére hozzájárultak ahhoz, hogy a képviselőcsoport főállású titkárt alkalmazzon, a képviselők szakmai tevékenységének koordinálása céljából. Képviselőink ezen bizalmi gesztussal is kifejezésre juttatták a román kollégák iránti együttműködési szándékukat.

Tőkés László a Magyarországi Néppárti Delegáció tiszteletbeli elnöke

Az Európai Parlament hetedik ciklusának kezdő ülésén 2009. július 13-16. között ült össze első ízben a törvényhozó testület plenárisa, mely a leköszönő Hans-Gert Pöttering helyére, a lengyel néppárti Jerzy Buzek személyében megválasztotta új elnökét, valamint tizennégy alelnökét, köztük Schmitt Pál képviselőt, volt olimpiai bajnokot és nagykövetet.

Az elemzők történelmi jelentőségű eseményként értékelték, hogy az Európai Parlament élén, történelme során első ízben egy volt kommunista országból származó elnök áll. Jerzy Buzek beköszönő beszédében okkal jelenthette ki, hogy megválasztatása Kelet- és Nyugat Európa egységesülését jelképezi, továbbá hogy ezáltal megerősödik az új tagállamok – köztük Lengyelország, Magyarország és Románia – uniós képviselete.

Az önálló erdélyi magyar delegáció kérdéséről

Amint az közismert, az erdélyi Magyar Összefogás listáján mandátumot nyert európai parlamenti képviselők egy önálló romániai magyar képviselőcsoport létrehozása iránti igényüket jelentették be az Európai Néppárt EP-frakciójában. Ezen szándékukat 2009. június 23-i, brüsszeli megbeszélésükön Theodor Stolojan román delegációvezetővel és Marian-Jean Marinescu képviselőtársukkal is közölték, akik – ez alkalommal – jóváhagyólag tudomásul vették magyar képviselőink tervét.

Július 1-én kelt közös megkeresésükben Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba hivatalos úton terjesztették kérésüket az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetősége elé.

Nyilatkozat az egyházi titkosszolgálati átvilágítás kérdésében

Az Erdon levelezőlista egyik józan beírója a következőképpen fogalmaz: „Nem tudom elképzelni, hogyan hihették – egyesek –, hogy soha nem derül ki semmi. Elég lett volna, ha belegondoltok a történetírásba, s megnézitek, mi mindent tud az emberiség a múltjáról. Butaság volt húsz évig hazudni. Viszont alpári vagdalkozásod azok esélyét rontja, akik maradék méltóságukat talán még megmenthetnék” (2009. július 7.)  (Kiemelések tőlem – T. L.).

Az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg olyan dokumentumok, információk, leleplezések, melyek jókora késéssel és töredékesen ugyan, de lépésről-lépésre felfedik a múltat, a – volt – titkosszolgálati ügynökök kilétét és tevékenységét, és világossá teszik számukra, hogy: butaság és kár volt húsz évig hazudni. Továbbá az is egyre világosabbá válik, hogy a – volt – kollaboránsok „maradék becsületének megmentése” csak a valóság feltárása, az igazság kimondása, valamint a bűnbánat és a bűnbocsánat útján lehetséges. Egyházunk becsülete is csak ilyenképpen állítható helyre.

Nyilatkozat a szlovákiai államnyelvtörvény tárgyában

A szlovák parlament nemrég egy kisebbség- és magyarellenes nyelvtörvényt fogadott el, mely ellen, a benne testet öltő, durva diszkrimináció ellen szavunkat felemelni lelkiismereti kötelességünk.

A magyar nyelv használatának és a magyar kultúra gyakorlásának visszaszorítása, korlátozása több évtizedes hagyományra tekint vissza a volt kisantant államaiban. Országaink uniós csatlakozása a többségi nacionalizmusok által gerjesztett problémákat nem oldotta meg. Sajnos, immár az Európai Unió közösségén belül is, tovább tart az erőszakos asszimiláció eszközeinek igénybevétele, a homogén nemzetállam megteremtéséért folytatott állampolitika.