hírek
A berlini fal leomlására emlékeztek
Európa ezen a héten a berlini fal leomlásának húszéves évfordulóját ünnepelte. Az Európai Néppárt vezetőségének, EP-frakciója elnökeinek, valamint a nemzeti delegációk vezetőinek részvételével kétnapos emlékülést szerveztek Berlinben 2009. november 12–13-án „A vasfüggöny lebontásától az európai újraegyesítésig” címmel.
Ezt megelőzően az Európai Parlament brüsszeli székhelyén is ünnepi ülést tartottak 2009. november 11-én. A „miniplenárison” részt vett Václav Havel rendszerváltó volt cseh elnök is, aki többek közt a gazdag európai kulturális és nemzeti sokszínűségre utalva hangsúlyozta: „Európa »hazáink hazája« […] Milyen kapcsolat legyen a nemzeti és az európai szuverenitás között? A válasz nyilvánvaló: a kettőnek ki kell egészítenie egymást. Elvégre az a tény, hogy európainak érzem magam, nem jelenti azt, hogy nem vagyok cseh” – fogalmazott Havel.
A szlovák biztosjelölt a nyelvtörvényről
Ezen a héten (november 9–12.), Brüsszelben a szakbizottságok tartották üléseiket az Európai Parlamentben. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként, Tőkés László EP-képviselő ennek ülésein vett részt.
November 10-én délelőtt a CULT-bizottság Maros Sefcovic biztosjelöltet látta vendégül, aki a nemrég leköszönt Ian Figel, kultúráért és oktatásért felelős szlovák uniós biztosnak lép a helyére.
Határozat az EMNT szervezeti átalakításáról
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Gyűlése (OGy) a szervezeti megújítás és a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program hatékony képviselete érdekében a következő határozatokat hozza:
1. Területi szervezetépítés
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége:
Elnök: Tőkés László
Ügyvezető elnök: Toró T. Tibor
Régióelnökök:
Gergely Balázs (Belső-Erdély)
László János (Székelyföld)
Orbán Mihály (Partium)
Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében
Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Mozgalmi hátteret szervezni a testület mögé, bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye – nyitotta meg a tanács kolozsvári plenáris ülését a házigazda, Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvetőcélokról, a szervezet felépítéséről. Ezt követen tisztújításra került sor, a testület egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztotta Tőkés Lászlót a nemzeti tanács elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az elnökség tagjai közé tartozik további öt alelnök és öt jegyző. Az EMNT alapvető célként a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviseletét határozta meg.
Határozat az EMNT fontosabb célkitűzéseiről és kiemelt programjairól
1. Az erdélyi magyar felsőoktatás ügye
Tekintettel arra, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1919-ben szüntették meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, valamint ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babeş Egyetemmel, örömmel üdvözölhetjük, hogy a rendszerváltás 20. évfordulóján tízéves a Partiumi Keresztény Egyetem, amely fél évszázados tiltás után az első akkreditált magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény Romániában; továbbá akkreditáció előtt áll a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az EMNT Országos Gyűlése mindezekből kiindulva szükségesnek tartja egy egységes felsőoktatási stratégia megalkotását, szerves egységben a romániai magyar közoktatás áldatlan állapotainak felszámolásával – a román állam által (is) finanszírozott magyar autonóm intézményrendszer kiépítését tűzve ki célul.
„Megtettem mindent, amit megtehettem…”
Dsida-est Temesváron
Dsida Jenő Sírfeliratával kezdődött a temesvári belvárosi templomban a reformáció emléknapján, 2009. október 31-én a Dsida-est. Fazakas Csaba esperes jelenlegi házigazdaként külön köszöntötte a régi temesvári Tháliásokat, akik nem csak azért gyűltek össze, hogy együtt lehessenek, hanem hogy „együtt tehessenek valamit”, idézte a lelkipásztor. Hajdú József római katolikus plébános, aki bő két évtizeddel ezelőtt is eleget tett az akkori temesvári lelkipásztor, Tőkés László felkérésének, és az igazi ökuménia szellemében akkor is, most is vállalta a szolgálatot, hangsúlyozta: a reformáció emlékünnepén külön öröm itt lenni. Ezelőtt húsz évvel nemcsak testileg, lelkileg is börtönben voltunk – mutatott rá igemagyarázatában Hajdú. És ott is maradunk, hacsak nem sikerül számot vetnünk mindazzal, amit az eltelt húsz évben tettünk azért, hogy kiszabaduljunk. A zsarnokság megszűnt, és ez innen, ebből a gyülekezeti teremből indult el – és ezért hálásak akarunk lenni. Mert a történet megismétlődhet, hívta fel a figyelmet az atya; bár utódai vagyunk a szenteknek, egyházi embereknek – de számot kell vetnünk azzal, hogy utódai vagyunk-e hőseinknek. Ez a kis egyházközség megmutatta: Jézus az úr. Ezelőtt huszonegy évvel Sámson példázatáról beszélt – a levágott haj visszanő, Sámson visszanyeri erejét: tehát soha nem lehet és nem kell feladni.
Tiltakozó Nyilatkozat
2009. október közepén Romániába látogatott Ivan Gašparovič szlovák államelnök. Körútja során találkozott Traian Băsescu román államfővel, akivel a nemzeti kisebbségek kérdéséről is részletekbe menően tárgyaltak. A szlovák elnök – hírügynökségek tudósításai szerint – rámutatott: a romániai szlovák kisebbség vezetői megerősítették, hogy az elmúlt öt évben a Románia és Szlovákia által nekik nyújtott támogatás jelentősen megnőtt, a kisebbségi közösség helyzete pedig javult. Örvendek, hogy Románia elfogadja a szlovák kisebbséget, és megfelelő támogatást nyújt neki – mondta Gašparovič, aki szerint a romániai szlovákok hűséges állampolgárai Romániának.
A romániai szlovákok később Sólyomkőváron anyanyelvükön, szlovákul köszöntötték anyaországuk legnagyobb közjogi méltóságát, aki – szintén – szlovákul köszönte meg a fogadást. A román hivatalosságok „fegyelmezetten” hallgatták végig az iskolaigazgatónő szlovák nyelvű, „hosszú, hangsúlyából ítélve érzelemdús beszédét” (Bihari Napló). Sem diplomáciai bonyodalomról, sem „szlovák veszélyről” nem hallottunk mindezek után – és ez így természetes. Azt viszont egyáltalán nem tartjuk sem természetesnek, sem pedig demokratikus jogállamhoz méltónak, hogy a román hatóságok megakadályozták, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének tagjai Nagyszalontán tüntessenek Ivan Gašparovič szlovák államelnök látogatásakor. A fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel megjelenni, amikor az államfő a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tette tiszteletét. Az EMI-sek spontán akciójukkal a szlovák államnyelvtörvény ellen akartak tiltakozni.
„Küzdelem és építés”
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége sajtótájékoztatót tartott 2009. október 30 a nagyváradi Központi EP-Irodában.
Felvezetőként Tőkés László elnök a sajtó képviselői számára bemutatta a nemrég megjelent Pünkösdváró Európa című kiadványt, amely az azonos címmel 2009. augusztus 30-án, a Szegedi Dómban a magyar nyelv védelmében megszervezett Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó emlékalbuma. (Emlékeztetőként: 2009. augusztus 30-án többezres hívői közösség előtt „Hitében és nyelvében él a nemzet” mottó jegyében a Kárpát-medencei magyar egyházak vezetői, EP-képviselők, politikusok álltak a felvidéki és a kárpátaljai magyarok, illetve a moldvai csángók mellé, valamint kiemelt ügyként tiltakoztak a szlovák államnyelvtörvény ellen. Ezt szeptember 1-én Dunaszerdahelyen, valamint Budapesten és Brüsszelben további tiltakozó gyűlések követték.)
„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem”
„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem” – ekképpen summázta Tőkés László EP-képviselő 2009. október 22-én, Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Kara és a Jakabffy Elemér Alapítvány által szervezett pódiumbeszélgetésen elhangzottakat. A moderátorok – Bakk Miklós politológus és Gazda Árpád újságíró – a húszéves temesvári népfelkelésből- forradalomból kiindulva kérdezték a volt temesvári ellenállót, későbbi püspököt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt közéleti és politikai pályafutásáról, az erdélyi magyarság önálló külpolitikájának lehetőségeiről.
A bő egyórás találkozón Tőkés László a résztvevő diákság kedvéért felelevenítette a román kommunista diktatúra embertelen elnyomásának eszközkészletének azon elemeit, amelyek példának okáért a kihallgatásokat kísérték, a „csengőfrásztól” kezdve egészen a Szilágy megyei Menyőben töltött (1989. december 15-e utáni) napok alatt átélt vallatásokig. A ‘89 után megalakult Nemzeti Megmentési Frontra vonatkozó kérdés kapcsán Tőkés megjegyezte: az ún. rendszerváltás utáni napokban még ő is naivan viszonyult a felálló új hatalomhoz, hiszen mindannyian őszintén hittek abban, hogy Romániában valós változások álltak be, de nagyon hamar rá kellett döbbenniük – és emiatt hagyták ott nagyon rövid idő elteltével az NMF-et Doina Corneáékkal egyetemben –, hogy gyakorlatilag ugyanazok második vonala kaparintotta meg a hatalmat, vagyis joggal használhatjuk az azóta eltelt húsz évre a posztkommunista minősítést.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
