hírek

2009. április 29. szerda

Autonómia-konferencia Csíkszeredában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben címmel nemzetközi konferenciát szervez Csíkszeredában, 2009. május 1-jén, 15 órai kezdettel, a Hargita Vendégváró nagytermében. A konferenciát Tőkés László EMNT-elnök, Becsey Zsolt magyarországi EP-képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke és Ráduly Róbert polgármester nyitja meg. Előadást tartanak: Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető, Günther Dauwen EFA-igazgató, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Bakk Miklós politológus, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A konferencia hozzászólásokkal zárul. Moderátor: Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.

2009. április 27. hétfő

Magyarországon élő erdélyiek találkozója

Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. év április 26-án az Erdélyi Gyülekezet szervezésében sorra kerülő Magyarországon élő erdélyiek találkozójának a meghívottja volt. Az egész napos rendezvény keretén belül került sor Pécsi L. Dániel jelképtervező művész több évtizedes munkásságát felölelő kiállítás megnyitására, valamint az Erdélyi Gyülekezet címerének a felavatására. Tőkés László beszédében a művész elkötelezett nemzeti dimenzióban való alkotó kedvét és munkálkodását, erős keresztény kötődését, a Református Világtalálkozókon nyújtott arculattervezői munkájának színvonalát méltatta, továbbá kiemelte, hogy a kiállítás anyaga a heraldikai értékein túl „a kárpát-medencei magyarság jelkép-térképét képezi”. A kiállítás megnyitóját több jeles közéleti és kulturális személyiség tisztelte meg: Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Dr. Fekete György akadémikus, Kobzos Kiss Tamás énekmondó, Kuncz László operaénekes, Laczó András énekművész, Sztankovits Béla gitárművész, Pethes Csaba színművész, Szabó András előadó művész, valamint az Óbudai Népzenei Iskola tanárai és növendékei.

2009. április 26. vasárnap

Ady és a Páneurópai Piknik

Tőkés László püspök, EP-képviselő ezen a hétvégén két határon túli meghívásnak tett eleget, melyek szorosan kapcsolódnak erdélyi magyarságunkhoz, illetve a határmenti – partiumi – régióhoz.

1. Április 24-én, pénteken a Nyírbogdányi Református Egyházközség szerevezésében került sor jótékonysági bálra a helybéli Kazinczy Ferenc Általános Iskola tornatermében, mely hagyományosan helyt ad a nagyközség hasonló természetű rendezvényeinek. Angyalossy Katalin lelkésznő a Partiumi Művelődési Céh, valamint a Magyar Írószövetség azon kezdeményezéseinek támogatására kezdett gyűjtést, mely Ady Endre halálának idei, 90. évfordulója alkalmából a Költő egész alakos szobrának a felállítását tűzte ki célul szülőfalujában, Érmindszenten.

2009. április 25. szombat

Tőkés László EMNT-elnök levele az RMDSZ Kongresszusához

Az RMDSZ Kongresszusához
Kolozsvár, 2009. április 25.

Markó Béla
az RMDSZ elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt kongresszusi küldöttek!

Tíz év telt el azóta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség legmagasabb döntéshozó testülete előtt legutóbb szólhattam, akkor még tiszteletbeli elnökként. Talán emlékeznek rá, hiszen sokan a most jelen lévők közül akkor is ott voltak. Ott, Csíkszeredában többek között arról próbáltam meggyőzni – sajnos, sikertelenül – a Kongresszust, hogy a kormányzati szerepvállalásnak nem szabad alárendelnünk önálló erdélyi magyar külpolitikánkat, mert ezáltal fontos érdekérvényesítő eszköztől fosztjuk meg nemzeti közösségünket. Akkortájt történt ez, amikor az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, Bill Clinton, a román diplomácia sikeres lobbijának a félrevezető hatására „modell-értékűnek” nevezte a kisebbségi kérdés megoldását Romániában. Azóta kísért bennünket ez a kijelentés, és az a tudat, hogy ott, akkor valamit elmulasztottunk.

2009. április 21. kedd

EP-képviselők a ciántechnológia betiltásáért

Amint azt már hírül adtuk, Tőkés László európai parlamenti képviselő 2009. március 23-án a testület plénumán szólalt fel a közel másfél évtizede húzódó verespataki bányaberuházás ügyében, a Parlament és a Bizottság közbelépését kérve a természeti katasztrófával fenyegető, nemzetközileg elhíresült terv megakadályozása érdekében.  „Jelek szerint a román kormány a beruházás átmeneti tilalmának a feloldására, illetve a bányafejlesztés engedélyezésére készül” – hívta fel a figyelmet képviselőnk.

Az akkori aggodalmak utóbb beigazolódni látszanak. A román sajtó híradása szerint a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat biztosra veszi, hogy a verespataki projekt engedélyeztetése rövidesen megtörténik. „Nem a minisztérium, hanem a román kormány döntése az, hogy Verespataknak szüksége van erre a beruházásra” – jelentette ki ezzel kapcsolatban Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter.

2009. április 18. szombat

Újjáalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Vásárhelyi Találkozó, 2009. április 18.

„Felszabadultunk a cselekvésre” – Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének szavait idézve tömören így foglalhatjuk össze a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház nagytermében 2009. árpilis 18-án 12 órától kezdődő Vásárhelyi Találkozó munkálatait. Az erdélyi magyarok európai képviselője ennek szellemében bejelentette az EMNT újjászervezésének szükségességét.

Az EMNT plenáris ülését kiváltó nyílt fórumot megelőző kétórás munkaértekezleten az EMNT Választási Bizottsága „első olvasatban” vitatta meg a Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, valamint konkrét javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát.

2009. április 17. péntek

Az összetartozás Európája

Az összetartozás Európája: ezzel a címmel tartotta meg pénteken európai választási programalkotó vitasorozatának soron következő rendezvényét a Fidesz.

A konferencia házigazdája: Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség listavezetője volt. Az eseményen vitaindító beszédet mondott Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, majd felszólalt Bauer Edit, európai parlamenti képviselő, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának listavezetője, Tőkés László, európai parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője és Gál Kinga, európai parlamenti képviselő. Zárszót mondott Martonyi János, a Szabad Európa Központ elnöke, volt külügyminiszter. 

Schmitt Pál: 15 millió magyarért állunk ki

Az Európai Parlamentben még nem igazán értik az őshonos kisebbségek problémáit. Sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy hány magyarról és országról van szó, mi a magyarság, mi a magyar nemzet. Öt éve beszélünk ezekről a kérdésekről, és lassan már kinn is megtanulják, hogy 15 millió magyar sorsáért próbálunk felelősséget vállalni, értük kiállni és felszólalni - húzta alá Schmitt Pál. Az Európai Parlament az egyetlen fórum, ahol az erdélyi és felvidéki képviselők magyarul beszélhetnek. Amit nem tehetnek meg Pozsonyban és Bukarestben, azt megtehetik az Európai Parlamentben - jegyezte meg a politikus. A Fidesz listavezetője beszámolt arról is, hogy az értekezletet együtt tartják a külhoni magyar képviselőkkel, mintha nem is lennének határok. Jelenleg a 18 magyar képviselő az ötödik legnagyobb delegációt alkotja a néppárti frakción belül - hívta fel a figyelmet Schmitt Pál.

A Fidesz EP-képviselője elmondta: a mai konferencia választ adhat arra a kérdésre, hogy mi módon lehet kiteljesíteni a magyar-magyar együttműködést, hogyan tudjuk képviselni Európában a magyar nemzeti közösségek igényeit, hogyan léphetünk fel, ha a kisebbségi jogok sérülnek, és milyen esélyei lehetnek annak, hogy a döntéshozók is Kárpát-régióban gondolkozzanak.

Schmitt Pál megemlékezett a 2006-ban elhunyt fideszes EP-képviselőről, Pálfi Istvánról, aki létrehozta és vezette a Héthatár alapítványt.

Orbán Viktor: Az EP-választás bizalmi szavazás lesz a kormányról

Június 7-én bizalmi szavazás lesz, amikor az emberek egy nagyon egyszerű mondatot mondhatnak el az ország hatalmat gyakorló vezetőinek: "Elég volt!" - mondta Orbán Viktor, a Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának, Az összetartozás Európája című rendezvényén.

A Fidesz elnöke kifejtette: a mostani kormánykoalíció nem kockáztatott meg új választást, de az európai parlamenti választást meg kell tartani, amely bizalmi szavazás lesz. Június 7-én a politika ismét kikerül az utcára, az emberek közé, akiknek módja nyílik arra, hogy kifejezzék bizalmukat vagy bizalmatlanságukat a hivatalba lépett és minden eddiginél nagyobb megszorításokat bejelentő magyar kormánnyal kapcsolatban.

Orbán Viktor az utóbbi hetek politikai eseményeivel kapcsolatban elmondta: mindenki látja, hogy ugyanazok ugyanazt folytatják tovább, amit eddig csináltak. A szocialisták és a szabad demokraták koalíciója, amely csődbe vitte az országot ismét összeáll. Együttműködésük újraalkotásának egyetlen célja, a változás megakadályozása. A Fidesz elnöke úgy látja, ez a régi-új koalíció az összeomlás koalíciója lesz. Az a gazdaságpolitika, amelyet eddig meghirdettek pénzügyi és szociális összeomláshoz vezethet. Ma az igazi gond, hogy egymillió legális munkahely hiányzik.

Azt üzenik, nincs sok remény a jövőt illetően. Valójában azonban a Magyar Szocialista Párt van reménytelen helyzetben és nem Magyarország. A Fidesz elnöke hozzátette, ő továbbra is reményteljes országnak látja hazánkat. Az emberek ma már tisztán látnak, nem kérnek a bukott politikusokból.

Orbán Viktor, hangsúlyozva az összetartozás fontosságát rámutatott, Magyarország is lehet a változásokhoz legsikeresebben alkalmazkodó nemzet. Ennek feltétele, hogy megértsük a jövőt. Válságkezelés helyett megújulásra van szükség.

Bauer Edit: Nagy veszélyben a szlovákiai magyarok nyelvhasználati joga

A rendszerváltás után sajnos nagyon gyorsan kialakult az a kép Magyarországon, hogy ha a kisebbségek idejönnek, akkor óriási gondot fognak csak okozni, össze fog tőlük omlani a magyar egészségügyi rendszer - mondta előadásában Bauer Edit, Szlovákia magyar nemzetiségű EP-képviselője. Azonban nem csak ez a negatív kép, és a tragikus népszavazás volt a probléma, hanem az is, hogy a mostani kormány úgy gondolta: túl sokat tett már a külhoni magyar kisebbségekért, s ezért gyorsan vissza kell venni az őket segítő politikából. Ennek a magyar kisebbségre nézve azonban nagyon rossz hatásai vannak - mutatott rá a politikus. 

Bauer Edit kijelentette: azért ment Brüsszelbe, hogy a magyar kisebbség érdekében politizáljon, s messziről úgy tűnt, erre az EP alkalmas is. Azonban közelebbről nézve kiderült: Brüsszelben csak arra lehet megoldást találni, amire van jogalap. A kisebbségi kérdésekre azonban nincs - hangsúlyozta az EP-képviselő, majd tájékoztatott arról, hogy a Szlovák Nemzeti Parlament tegnap jóváhagyta a legújabb nyelvtörvény-módosítást. Ez pedig súlyosan vissza fogja szorítani a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogát, hiszen aki a törvény pontjait megszegi, az minimum 1000 eurós büntetéssel sújtható - húzta alá Bauer Edit.

"Én nem fogom azt a hírt hazavinni, hogy nincs remény. Én azt a hírt akarom hazavinni, hogy van remény, hogy Magyarország igenis többre képes!" - zárta beszédét a képviselő. 

Tőkés László: Legyen a magyar ügy európai ügy

Felidézve az elmúlt évek történéseit Tőkés utalt Medgyessy Péter volt miniszterelnök azon kijelentésére, hogy merjünk kicsik lenni, hozzátéve: most már úgy alakulnak a dolgok, hogy lassan megváltozik ez a jelmondat is a baloldali kormányzásnak köszönhetően arra, hogy merjünk aprók lenni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője arról is szólt, hogy sokféle gondolatot elindított benne, amikor meghallotta az MSZP kongresszusán az Internacionálét. Így arról a szakaszról, hogy föl, föl ti rabjai a földnek arra parafrazált: mi vagyunk a rabok, határon túli magyarok.

Az Európai Unióról, mint mondta: neki most a Szovjetunió jut az eszébe, és az azokban az időkben elkövetett gyilkosságok, az álszent be nem avatkozás, amikor Ceausescu nekiment az erdélyi magyarságnak és azt a Brezsnyev-doktrina Románia belügyének tulajdonította, bezzeg ’56-ban csapatokkal vonult Magyarország ellen. Tőkés szerint a kommunizmus elitélését mindmáig gátolják a posztkommunisták, azok akik leszavazzák az autonómiát, az önrendelkezést.

Az erdélyi európai parlamenti képviselő kijelentette: a magyar összetartozás szerves része az európai összetartozásnak, és ezt próbálták meg szétverni a Károlyiak után jövő Kun Bélák, Rákosi Mátyások és Horn Gyulák. Tőkés László rámutatott továbbá arra is, hogy véget kell vetni a külső és belső megosztottságnak, és harcolni kell a kultúrák közti párbeszédek folytatásáért. Nincs sokféle magyar identitás - fogalmazott a püspök -, csak egyféle magyar identitás létezik, és így tizenöt millióan vagyunk a Kárpát-medencében, ami nem elhanyagolható.

A politikus úgy vélte: nem elég erős Európa, hogy beleszóljon az unió területén a kisebbségek elleni különböző akciókba, de mi magunk sem érvényesítjük kellően saját érdekeinket. Legyen a magyar ügy európai ügy és Európa törvénykönyve a Szentírás - zárta előadását Tőkés László.

Gál Kinga: Van magyar kérdés

Gál Kinga EP-képviselő felszólalásában az következő öt esztendő legfontosabb feladatának a magyar kérdés felvetését nevezte az Európai Unióban. Meg kell értetnünk szomszédainkkal, Nyugat-Európával és saját magunkkal is: van magyar kérdés - hívta fel a figyelmet. A politikus rámutatott arra is, a sajátos helyzetű magyar közösségek ügyéről beszélnünk kell, ez az ügy azonban különbözik az általános kisebbségi vagy bevándorlási problémáktól. Mint fogalmazott, sajátos, egyedi, nem megoldott kérdés ez, amiről hosszú évtizedek óta nem beszéltek, ezért a mai napig nem megoldott.

Gál Kinga szerint az unió alkalmas keret arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, maga az unió nem oldhatja meg a kérdést, csak új dimenzióba helyezheti, és ezzel az új helyzettel élnünk kell. Mint folytatta, a trianoni sebre gyógyírt jelenthet a schengeni határ és a szabad munkavállalás. 

A legitimitás kérdéséről szólva a fideszes képviselő úgy fogalmazott: határon túli közösségeinkről nem szabad úgy beszélnünk, hogy abból kimaradnak a határon túli képviselők. Akkor leszünk hitelesek Európában, ha hagyjuk, ők vessék fel a kérdéseket, ugyanakkor ott állunk mögöttük, ha szükség lesz ránk - jegyezte meg Gál Kinga. 

Martonyi János: Az elszalasztott esélyek öt éve

A rendszerváltás idején két alapvető célkitűzésünk volt: a határon túli nemzetegyesítés és az Európába való "visszatérés". E két cél között összhangra van szükség, ahogy Antall József is mondta: egyszerre kell európainak és magyarnak lennünk. Minderre óriási esélyt kaptunk 2004-ben, amit azonban nem tudtunk kihasználni. Nem tudtuk egyesíteni a nemzetet, nem felzárkóztunk Európához, hanem lemaradtunk tőle - fogalmazott beszédében a Szabad Európa Központ elnöke.

Mindez nem az Európai Unió hibája volt. Ahhoz, hogy egy tagállam sikeresen érvényesíthesse nemzeti érdekeit az unióban, egységes nemzetpolitikára, és egy azt képviselni képes kormányra van szükség. Jelenleg az unió három legfontosabb intézményéből, a bizottságból, a tanácsból és a parlamentből csak az utóbbiban rendelkezünk képviselettel! Ezen változtatnunk kell. Az elmúlt öt év az elszalasztott, és vissza nem térő esélyek időszaka volt, de a következő öt év a remény fél évtizede lehet. Ez idő alatt mindent rendbe lehet, és fogunk hozni. A kérdés csak az, hogy kik képviselhetik majd Magyarországot az Európai Parlamentben, és ki lesz kormányon. A döntés a mi kezünkben van! - hangsúlyozta végül Martonyi János.

www.fidesz.hu, 2009. április 17.

2009. április 16. csütörtök

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közleménye

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közötti megegyezés idei aláírásakor Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő – egyebek mellett – azt hangsúlyozta, hogy „nem legyőznünk, hanem megnyernünk kell egymást; szembefeszüléseinknek ugyanis minden esetben csak erdélyi népünk lehet a vesztese, akit szolgálni kötelességünk”.

A februári megegyezés óta, a „Magyar Összefogás” szellemében – a közvetlen választási érdekeket meghaladva – 2009. április 3-án sikerült megalakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. A kibontakozó együttműködés következő állomásaképpen pedig tegnap, 2009. április 15-én Tőkés László és Markó Béla elnökök Szatmárnémetiben vettek részt azon a megbeszélés-sorozaton, melyet a Református Gimnázium és a Kölcsey Főgimnázium elhelyezése ügyében kialakult konfliktushelyzet megoldása végett az utóbbi iskola Szülőbizottsága kezdeményezett.

A szatmári iskolaügy nem egyedülálló. Az 1989 után lassan beindult és nehézkesen haladó, a nacionalisták és a posztkommunisták által mindvégig hátráltatott jóvátétel és ingatlan-visszaszolgáltatás nyomán ehhez hasonló konfliktusos helyzetek alakultak ki – többek között – a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium és a marosvásárhelyi Bolyai Líceum esetében, fájdalmas módon szembeállítva egymással helybéli nemzeti és egyházi közösségeinket. Az egykori államosítás kései következményei ilyenképpen a magyarságunkat megosztó belső ellentétekben csapódtak le. Amint Markó Béla is rámutatott: a román állam, amely a kialakult áldatlan helyzetet előidézte, ennek megoldását, minden anyagi-pénzügyi terhével együtt, magyar közösségeinkre hárította át.

Annak tudatában, hogy a magyaroknak nem egymással csatázva, hanem közös iskoláik érdekében összefogva kell a megoldást megtalálniuk – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület már 2004-ben, szatmárnémeti iskolaépületei visszaszolgáltatása pillanatában tárgyalásokat indított a helybéli érdekelt felekkel, és egy, a valamennyiük javát szolgáló, konszenzusos megegyezésre törekedett. 2004. szeptember 22-én, ennek eredményeképpen született meg az az Egyetértési Nyilatkozat, mely „a szükségből előnyt kovácsolva” az átalakítások révén "az egész szatmári magyar közoktatás stratégiai szintű megerősítését" tűzte ki célul. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennek szellemében emelkedett fölül bármely tulajdonjogi kizárólagosságon, és ajánlotta fel, hogy a rendelkezésére álló – visszaszerzett – épületekben, egy erős magyar oktatási központ keretében, egyaránt helyet találjon magának a több mint 450 éves múltra visszatekintő Református Kollégium, valamint a több mint fél évszázada létrehozott Kölcsey Ferenc Főgimnázium. Az Egyházkerület folyamatos sürgetése ellenére elvesztegetett öt esztendőben nem rajta múlott, hogy önzetlen felajánlásának megvalósulása tovább halasztódik. A rendezés idejében való megtalálásának az elmulasztása sajnos egy olyan egyoldalú indulatkeltő és lejáratási kampánynak is teret nyitott, mely éppen a megoldást kínáló Református Egyházat vette célba, amikor is a szatmári magyar közvéleményt igaztalanul ellene hangolta.

Az elégedetlenkedők vádaskodásaira elégséges egyetlenegy alapvető kérdéssel válaszolni: Emelhet-e valaki is bármely kifogást az ellen, hogy a Református Egyház, az ateista nacionál-kommunista diktatúra közel fél évszázadig tartó jogfosztása nyomán, valamint húsz esztendővel a rendszerváltozás kezdetét (1989) és öt évvel az épületei visszaszolgáltatását (2004) követően, végre saját ősi Scholáját birtokba vegye, és azt jogszerűen és igazságosan Református Gimnáziumának adja át?!

Ezen ügyek és kérdések megbeszélése, a mesterségesen is gerjesztett konfliktusok feloldása és a kialakult helyzet rendezése érdekében utaztak Szatmárnémetibe Tőkés László és Markó Béla, hogy az összes érdekelt és érintett fél részvételével elősegítsék az iskolaügyben való megegyezést. 2009. április 15-én délelőtt, egy szűk körű vezetői megbeszélést követően egy fórum jellegű tanácskozásra került sor, melyen – többekkel együtt – a következők vettek részt: Tolnay István tanügyi előadótanácsos, Máthé Edith jogtanácsos és Sipos Miklós esperes a Református Egyház részéről; Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester, Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes és Erdei D. László parlamenti képviselő, a Kölcsey Főgimnázium Szülőbizottságának elnöke az RMDSZ részéről; továbbá a Református Gimnázium és a Kölcsey Főgimnázium tanári karainak és szülőbizottságainak képviselői, élükön az iskolaigazgatókkal. A megbeszéléseket a Megyei Tanács épületének tanácstermében tartott sajtótájékoztató zárta, melyen Markó Béla és Tőkés László számolt be a kölcsönösen elfogadott megegyezésről.

A végleges megegyezés értelmében Református Egyházunk beleegyezett abba a nemes kompromisszumba, hogy a Kölcsey Főgimnázium ne több lépcsőben költözzön át a számára felajánlott iskolai épületbe, hanem a továbbiakig a főépületben maradva, a 2010/2011-es tanév kezdetén foglalja el új helyét. Ezzel együtt, Szatmárnémeti és Szatmár megye választott RMDSZ-es önkormányzati vezetői vállalták, hogy a költözés időpontjáig – határidőre – elvégeztetik a szükséges épület-felújítási munkálatokat, a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítva ezáltal a Kölcsey számára.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyként sajátjának tekinti a felekezeti oktatás és a magyar nyelvű oktatás ügyét. Ennek szellemében, minden esetben történelmi egyházaink és erdélyi nemzeti közösségünk kölcsönös érdekeit szem előtt tartva keresi a közös érdekérvényesítés, valamint az összefogás útját.

Nagyvárad, 2009. április 16.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
E   l   n   ö   k   s   é   g   e

Csűry IstvánKovács Zoltán
h. püspökfőgondnok
2009. április 10. péntek

Zarándoklat a magyar nyelvért

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójának évében – mely Kazinczyi emlékére egyben a Magyar Nyelv Éve is a magyar nyelvterületen, és mindenütt, ahol beszélik e nyelvet –, a Magyar Írószövetség, a Tokaji Írótábor, valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében 2009. április 9-én a szervező intézmények képviselői jelképes zarándokutat tettek a magyar nyelv megújítójának szülőhelyétől, a romániai Érsemjéntől a magyarországi Széphalomig, ahol végső álmát alussza. A zarándoklat megszervezésben meghatározó részt vállaltak a történelmi régió Kazinczy életútját meghatározó településeinek önkormányzatainak képviselői is.

A rendezvény védnökségét Tőkés László püspök, Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke vállalta.

Az út, jelképesen ugyan, Érsemjénből indult, ahonnan Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka a szülőhelyről hozott magával földet a zarándoklatra.

A Nagyváradról induló partiumi zarándokokhoz Debrecenben csatlakoztak a magyarországi résztvevők, első állomásuk pedig a Hajdú-Bihari Tanács tárgyalóterme volt, ahol Szolláth Tibor, a megyei önkormányzat elnöke köszöntötte a tisztelgőket. Beszédében az utódok felelősségét emelte ki, megemlékezni mindazokról, akik sokat tettek a magyar nyelvért. Mint mondta: „a magyar nyelv mélysége, szépsége büszkeség az azt beszélők számára.” Tőkés László az újkori zarándokok lelki indíttatásait elemezve, elmondta, hogy a zarándoklat tisztelgés Kazinczy Ferenc életműve előtt, akinek „megszenvedett sorsa az idők folyamán példázatossá növekedett.” A Széphalomra vezető út egyik megállója Debrecen, mely régióközpontja a Kazinczy életét meghatározó művelődési központoknak. Az út során, az utazók és fogadó házigazdáik közötti találkozásokban az a szellemi közeg teremtődik újjá, melyet Kazinczy egyszemélyben valósított meg, ezek során pedig tartalmas, határokon átívelő egység valósul meg – mondta. Köszönetét fejezte ki a szervező és meghívó-fogadó intézményeknek, köztük is Rácz Róbertnek és Szolláth Tibornak.

Székelyhídi Ágoston, író, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke a Magyar Írószövetség és a Tokaji Írótábor nevében köszöntötte a résztvevőket és házigazdáikat. Emlékeztettet rá, hogy a trianoni szétszakítottság állapotában csupán a magyar nyelv tartotta össze a nemzetet. Kitért továbbá a Tokaji Írótábor 1983-ban történt megalakulására, melyet 1985-ben a szellemi nemzetegyesítés folyamatában az egyetemes magyar irodalom elvének megfogalmazása követett, amely az egyetemes magyar tudományosságának elvén keresztül egyenesen vitt az egyetemes magyar kultúra bizonyossága felé, ezeken keresztül pedig nyilvánvalóvá vált a magyar írástudók felelősségvállalásának szükségessége.

A zarándokok útja ezután Sátoraljaújhelyre vezetett, ahol a Városházán Szamosvölgyi Péter polgármester fogadta és köszöntötte az érkezőket. Üdvözlő beszédében röviden ismertette a város történelmének fontosabb állomásait, kitért a város polgárainak az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban vállalt hősi áldozatára, Kossuth Lajos itt zajlott tevékenységére, de arra is, hogy az 1920-as Trinanoni Diktátum nyomán, az önkényes határmegvonás „eredményeképpen”, a város jelentős területe és mintegy ezer lakosa rekedt a határon túlra. Általános, aktuálpolitikai elemzésében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelen helyzetben Magyarországnak szüksége van arra, hogy az értelmiség a megújulás folyamatának élére álljon, az elvárt lelki megújulás pedig biztosítéka lehet annak, hogy térségünk a világot sújtó gazdasági válságból is kiutat találjon.

Kovács Zoltán Érsemjén és Érmihályfalva üzenetét hozta és tolmácsolta. Beszédében meggyőződését fejezte ki, hogy a széles támogatottságú zarándoklat nem egyéb, mint az értékek megőrzésének útja.

Oláh Tamás, a levéltár igazgatója végigvezette a vendégeket Magyarország egyetlen még működő vármegyei levéltárának termein, ismertette a levéltár alapításának történetét, és a Kazinczy Ferenc itt eltöltött éveit idéző, általa használt íróasztal mellett felelevenítette az egykori levéltárosra vonatkozó emlékeket, egykori dokumentumokat és bejegyzéseket mutatva be.

A megemlékezők következő állomása Széphalom volt, ahol a Magyar Nyelv Múzeumában Fehér József fogadta a zarándokokat. Az éppen egy éve átadott múzeum igazgatója ismertette a múzeumalapítás történetét, megemlítve, hogy Kazinczy Ferenc nyughelye már röviddel halála után nemzeti zarándokhellyé vált. 1847-ben Petőfi Sándor is felkereste a „szép öreg” sírját, és már akkor úgy vélekedett, hogy: „... minden jobb magyar embernek el kellene látogatnia Széphalomra”. A látogatók között különös örömmel üdvözölte Tőkés Lászlót, mint a Kazinczy Társaság tiszteletbeli elnökét.

Tőkés László megelégedéssel állapította meg, hogy kései utódokként követtük Petőfi Sándor százötven éves óhaját, éppen úgy, ahogy Nagyváradról emlékezni mentünk Budapestre Ady Endre sírjához, és tisztelegni Bocskay István nyughelyére, Gyulafehérvárra. Mint „profán szentséget” vagyunk hivatottak őrizni nagyjaink emlékét, ugyanis a keresztény szentség jellege lassan lekopik mindenről, és éppen ezzel magyarázható Európa értékválsága – mondta a püspök. A magyar történelem jellemző aspektusának nevezte, hogy a zarándoklat csak határokon át történhet, reménnyel jegyezte meg ugyanakkor, hogy ez Trianon hatásainak korrekciója is egyben. „Ne tépegessük, hanem ilyképpen gyógyítsuk Trianon sebeit” – mondta a püspök-képviselő. Kazinczy Ferenc 1816-ben íródott Erdélyi leveleinek Előbeszédéből idézve mára is érvényesként idézte a magyar nyelv reformátorának gondolatait, melyben az egykori helyzetre utalva  megállapítja, hogy Magyarország nem ismeri Erdélyt. „Minden magyarnak, mint a mohamedánoknak Mekkába, el kellett volna látogatnia Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára, és akkor a 2004. december 5-i, a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó népszavazásnak nem lett volna a magyarság egészére nézve oly szégyenletes eredménye” – vélte Tőkés László. Kazinczy Ferenc sokat kapott Erdélytől, de sokat is adott Erdélynek. Éppen ez a kölcsönösségi viszony jellemzi Magyarország és a határon túli magyarság máig ható egymásrautaltságát – folytatta gondolatait az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az Európai Unió nyelvhasználati helyzetét elemezve Tőkés László EP-képviselő merőben fonáknak ítélte, hogy míg az Európai Parlamentben minden tagország nyelve használatos, sőt, a walesi  és skót nyelv használatának elfogadása is folyamatban van, egyes kisebbségi-regionális nyelveket, mint a csángó-magyar és makedón, még el sem ismernek. Kazinczy Ferenc – aki több  nyelven is beszélt és fordított – életműve, ha közvetetten is, de máig szóló bizonyíték arra, hogy európai és nemzeti mivoltunk nem áll egymással szemben. Beszéde befejezésében a püspök szeretettel és megbecsüléssel köszöntötte Székelyhídi Ágostont 75. születésnapja alkalmából.

A következőkben dr. Szólya Szabolcs, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat képviseletében szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében megkísérelte feloldani azt az ellentmondást, hogy egy nyelvnek – a magyarnak – múzeumot alapítottak,  hiszen egy élő nyelv nem kerülhet múzeumba – mondta. Elmondása szerint a múzeum nyelvünk kialakulásának történetét, a nyelv emlékeit őrzi, valójában a mindenkori nyelv múzeuma, mely arra serkent, hogy ápoljuk, gondozzuk anyanyelvünket, amint ezt Kazinczy Ferenc is tette.

Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, világi főjegyző, érmelléki kötődéseire és helyi tapasztalataira utalva elmondta, hogy Kazinczy Ferenc személye az érmellékiek számára megkerülhetetlen. Nyelvünk megőrzésének fontos elemeként említette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskolát, annak jogutódját, a Partiumi Keresztény Egyetemet, valamint a többi, a KRE által a Partiumban alapított egyházi iskolát. Örömmel állapította meg, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem és testvérintézménye, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem tantárgyai sorában szerepel a „magyarságtudomány” tantárgya is, amit igen nagy számban hallgatnak az egyetem diákjai.

Mezei Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke beszédében párhuzamot vont a költészet és a képzőművészet között, abban az értelemben, hogy amint a szobrász az anyaggal dolgozik, úgy dolgozik a költő a nyelvvel. A nyelv az emberek közötti legfontosabb összekötő kapocs, amelyben mindannyian maradéktalanul egyek vagyunk, „a zarándoklat úgy köti össze Érsemjént és Széphalmot, amint a magyar nyelv összeköti beszélőit” – mondta.

Demeter Szilárd író, a nagyváradi Európai Parlamenti Iroda kommunikációs igazgatójának alkalmi beszédét távollétében Meleg Vilmos színművész olvasta fel. A végzettsége szerint filozófus-író Martin Heidegger gondolataiból kiindulva az európai uniós nyelvi jogokról elmélkedett röviden. Meglátása szerint a „politikai korrektség” elve a nyelv esszenciáját üresíti ki, az eurobürokrata nem „lakozik költőien”.

Székelyhídi Ágoston, a határokon átívelő nemzetegyesítés gondolatkörében emlékeztetett arra, hogy tíz éve alakult meg az Állandó Magyar Értekezlet, mely összefogta a magyarországi és a Magyarország határain túli magyar politikai, közéleti és polgári szervezeteket. Ezzel szemben, egyes politikai erők hathatós ellenkampányának eredményeképpen a magyar választópolgárok 2004. december 5-én nem hagyták jóvá a magyar állampolgárság kiterjesztésének gondolatát, a későbbiekben pedig a magyar kormány megszüntette a MÁÉRT-ot, amint az Illyés Közalapítványt is, ilymódon a magyar nemzeti közösségi intézmények alapításának terve, melyek magyar nemzeti érdekű döntéseket hozzanak, lehetetlenné vált.

Az előadások végeztével az emlékezők koszorúkat helyeztek el Kazinczy Ferenc sírjánál. A koszorúzást megelőzően az emlékhelyen Barabás Zoltán és Serfőző Simon költők a nyelv nagy reformátorára emlékező, saját verseiket szavalták el. A zarándokok és vendéglátóik ezek után az Érsemjénből hozott földből egy-egy marékkal szórtak a koszorúkkal körülvett sírhelyre és kegyelettel tekintették meg az Ybl Miklós által tervezett Kazinczy-mauzóleumot.

A zarándokút következő állomása a Sárospataki Református Kollégium volt, ahol Kazinczy Ferenc mintegy tíz, későbbi életútját döntően meghatározó diákévét töltötte. Az érkezőket Dienes Dénes igazgató köszöntötte, röviden ismertetve a nagyhírű kollégium 475 éves történetét és szellemi hatását.

Hörcsik Richárd, Sárospatak polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében kifejtette, hogy Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkájában és elkötelezettségében milyen fontos, meghatározó szerepet játszottak a Sárospatakon eltöltött esztendők. Személyes emlékeit idézve azokra a mintegy húsz évvel ezelőtti időkre utalt, amikor Tőkés Lászlót Sárospatak díszpolgárává avatták, valamint arra az emlékezetes istentiszteletre, melyen a zsúfolásig megtelt sárospataki templomban Tőkés László kijelentette: „Márpedig az iskolát vissza kell adni ...!” A polgármester-képviselő szerint ez jelentette az erkölcsi támaszt abban a harcban, melynek eredményeképpen Magyarországon a Sárospataki Református Kollégium került vissza elsőként jogos tulajdonosainak birtokába.

Végezetre beszédet mondott Pintér István, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója, és Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Művelődési Központ igazgatója.

A Tokaji Írótábor meghívására ezek után a Tokajra látogattak a zarándokok, ahol a Millenniumi Emlékparkban megkoszorúzták Károlyi Gáspár emléktábláját. Emlékidéző és tisztelgő útjuk végállomása a tokaji Paulay Ede Színház nemrégen felavatott épülete volt, ahol Májer János, Tokaj polgármestere tartott ismertető előadást a város művelődési életéről, valamint további terveiről.

A zarándoklat majd-minden helyszínén, az előadások között, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Szigligeti Társulat művészeti igazgatója Kazinczy Ferenc verseiből és leveleiből adott elő, művészi szintre emelve a megemlékezések hangulatát.

2009. április 10.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

2009. április 8. szerda

Koszovó nem Erdély – EP-képviselők vitája Pristinában

2009. április 7-én délelőtt a közösségi és kisebbségi jogok kérdéskörének és az ezen a téren fennálló helyzetnek a megbeszélésével folytatódott Pristinában az Európai Parlamenti–Koszovói Interparlamentáris Találkozó. Az EP Dél-Kelet-Európai Kapcsolatokért Felelős Delegációjának, valamint a Koszovói Parlamentnek a nevében Doris Pack küldöttségvezető és Jakup Krasniqi házelnök Közös Nyilatkozatot tettek közzé, mely a tárgyalások és a helyzetfelmérő vizsgálatok következtetéseit foglalta össze.

A koszovói kisebbségi közösségek helyzetéről a pristinai Parlament képviselői nyújtottak tájékoztatást – köztük a szerb és a bosnyák kisebbségek küldöttei. Ibrahim Makolli képviselő – egyebek mellett – rámutatott arra, hogy sok szörnyűségre nem került volna sor, hogyha a volt Jugoszláviában, a Milosevics uralma alatt sínylődő Koszovóban az emberi és kisebbségi jogokat biztosították volna. Ezt szem előtt tartva, a demokrácia és az európai integráció útjára lépett Koszovói Köztársaság kisebbségi közösségei helyzetét a pozitív etnikai diszkrimináció és a közösségi önrendelkezés elvei alapján, alkotmányos úton igyekszik rendezni.

Mind a koszovói képviselők, mind az EP-küldöttek egyetértettek abban, hogy a szintén az Európai Unióba igyekvő Szerbiának be kell szüntetnie a Koszovó északi részén élő szerbek manipulálását, illetve az új állami berendezkedéssel szembeni felhasználását. „Az illegális intézmények, vagyis az ún. párhuzamos intézmények működtetése a szerb közösség integrációjának, valamint az Alkotmány életbe léptetésének az egyik legfőbb akadályát képezi; ezenközben pedig Koszovó északi vidéke a szervezett bűnözés gócpontjává válik” – állapította meg Jakup Krasniqi. Ameddig ezen a téren nem történik gyökeres változás, az Ahtisaari-tervnek megfelelő kisebbségügyi rendezés, valamint az albánok és a kisebbségi közösségek közötti megbékélés aligha valósítható meg.

Hozzászólásában Tőkés László mélységes együttérzését fejezte ki a tömeggyilkosságokat, háborús bűntetteket elszenvedett koszovói albán közösség iránt, mely – íme – Szerbia legnépesebb kisebbségéből államalkotó – többségi – nemzetté lépett elő.

Becsey Zsolt EP-képviselő a koszovói albánok és a vajdasági kisebbségek helyzete között vont párhuzamot – egyenlő mérce alkalmazását igényelve valamennyi kisebbség esetében.

Tőkés László nemes „irigységgel” mutatott rá, hogy miközben Koszovó kisebbségeinek „közösségi jogokat” és messzemenő autonómiát biztosítanak – ezzel szemben Romániában és európai szinten kizárólag „a kisebbségekhez tartozó személyek” egyéni jogairól szól a politikai diskurzus. Ennek kapcsán Doris Pack képviselőasszonyt és az EP-küldöttséget felkérte, hogy – a kettős mércét kiiktatva – járjanak közben a kollektív kisebbségi jogok európai elismertetése érdekében. Európai képviselőnk ezzel együtt javasolta egy európai szintű kisebbségi konferencia megszervezését Koszovóban. Ugyanakkor Erdélybe hívta a tanácskozáson résztvevő albán és kisebbségi parlamenti képviselőket, azzal a céllal, hogy egyfelől jelenlétükkel járuljanak hozzá kisebbségi magyar közösségünk sorsának rendezéséhez, másfelől pedig hogy ezáltal segítsék elő Románia álláspontjának megváltoztatását Koszovó függetlenségének elismerése vonatkozásában.

Az EP-delegáció elnökasszonya éles hangon utasította vissza az erdélyi és a koszovói kisebbségi viszonyok párhuzamba állítását. Annak ellenére, hogy európai képviselőnk leszögezte, hogy az erdélyi magyarság nem függetlenségre törekszik, hanem beéri az autonómiával – Doris Pack kikérte, hogy Erdély ügyét „ne keverjük össze” Koszovó helyzetével, mivel ez utóbbi „teljességgel sajátos és egyedi esetnek számít”. Gisela Kallenbach EP-képviselő ezen a ponton maga is fontosnak tartotta közbelépni és az erdélyi magyarság ügye mellett jóhiszeműen kiálló képviselőnknek pártját fogni.

Az eleven vitának és a nyílt probléma-felvetéseknek már-már humoros csattanójaként szolgált Eric Meijer EP-képviselő hozzászólása és egyik albán képviselő erre adott válasza. A delegáció holland tagja amiatt méltatlankodott, hogy – tapasztalata szerint – a koszovói albánok nem szívesen szólalnak meg szerb nyelven. Sabri Hamiti koszovói képviselő az értetlenkedő bírálatra kérdéssel válaszolt. Fordítsuk meg a kérdést – mondotta: „Inkább a koszovói szerbektől kellene megkérdezni, hogy ők miért nem tanulnak meg albánul!” – Ebből a megközelítésből nézve, a koszovói albánok csak elismerést és együttérzést érdemelnek azért, hogy a szerb nacionalizmusnak áldozatul esett, mintegy tizenötezer lelket kitevő veszteségük ellenére a békés rendezés s a megbékélés útját keresik.

Nagyvárad, 2009. április 8.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

összesen: 1502 db | 10 db/oldal

első vissza 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 | 143 | 144 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010