hírek

2009. március 18. szerda

Nyilatkozat

A legutóbbi parlamenti választások, illetve az elmúlt hetekben a Moldáv Köztársaságban lezajlott tüntetések újból felhívták a figyelmet arra, hogy térségünk országai nehezen tudnak szabadulni a kommunizmus örökségétől. Sajnálatos és aggasztó, hogy a moldáv fiatalok szabadságvágyától vezérelt megmozdulásokat több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni.

Ezt a jelenséget az Európai Parlamentben is tapasztalhattuk. Március végén két romániai szocialista európai parlamenti képviselő – Adrian Severin volt külügyminiszter és Victor Boştinaru – olyan meghívót küldött egy úgynevezett történelmi konferenciára, amelyhez egy Moldáviát Romániához annektáló térképet csatoltak. Moldávia Romániához csatolását ábrázoló térkép használata az Európai Parlamentben minden bizonnyal nem a moldáv-román kapcsolatok normalizálásának az érdekét szolgálja…

2009. március 18. szerda

Nyilatkozat

Romániai magyarságunk jelene és jövője szempontjából minden bizonnyal fontos előrelépésnek számít, hogy hosszú ideje tartó szembenállás nyomán, idén – az autonómia közös képviselete, valamint az európai parlamenti választások jó kimenetele érdekében – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek végre sikerült összefogniuk, és ennek köszönhetően az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot létrehozniuk, valamint közös EP-választási listát állítaniuk.

Az erdélyi Magyar Összefogás viszonylatában különösképpen káros és fájdalmas – egyebek mellett – az a két visszataszító eset, mely városunk, Nagyvárad és Bihar megye közvéleményét háborítja és kedélyállapotát borzolja.

2009. március 18. szerda

Megnyitó beszéd - Tőkés László EP-képviselő

Konferencia
Szembenézés a kommunista múlttal – II.


"Kommunista múlt – Elnyomott közösségek és az európai integráció"

2009. március 18.
Európai Parlament, Brüsszel
ASP5G3

Tekintse meg a kapcsolódó galériát is

Éppen egy esztendeje annak, hogy itt, az Európai Parlamentben sor került első tematikus konferenciánkra a kommunista múlttal való szembenézés tárgyában. Akkor olyan jeles szakemberek és európai képviselők részvételével kerestük közösen a választ a posztkommunista társadalmainkban tovább élő közelmúlt égető kérdéseire, mint Vytautas Landsbergis, Schöpflin György, Tunne Kelam, Renate Weber és Christopher Beazley – akik közül egyeseket ma is körünkben üdvözölhetünk.

Ez alkalommal, velük együtt külön is köszöntöm hazai barátainkat, akikkel röviddel ezelőtt Bukarestben sikerült találkoznunk és egyeztetnünk közösen vállalt küzdelmünk, nevezetesen a Prágai nyilatkozat együttes képviselete tárgyában. Fogadják őszinte köszönetemet és elismerésemet azért, hogy a totalitárius világrendszerek bűntetteinek a vizsgálata és elítélése rendjén a kisebbségi etnikai és vallási közösségek sajátos problémáinak külön is figyelmet szentelnek, és ennek köszönhetően a mostani tanácskozásunk megrendezésében aktív szerepet vállalnak.

Legutóbb, tavaly decemberben és idén februárban, két alkalommal is az Európai Parlament napirendjére került az alapvető emberi jogok, illetve a hagyományos nemzeti kisebbségek kérdése. Sajnos, a Parlament mindkét esetben szűkkeblűen viszonyult ezekhez az egyetemes fontosságú ügyekhez. Az első esetben korlátozó jellegű határozat született, az utóbbi alkalommal pedig az iránta tanúsított általános ellenállásnak tulajdoníthatóan, mégcsak határozathozatalra sem kerülhetett sor a kisebbségi kérdésben.

Ebben az összefüggésben nézve igen fontos előrelépésnek számít, hogy most együtt tesszük vizsgálat tárgyává a kommunista rezsimek által elnyomott kisebbségi közösségek problémakörét, ezen belül is a romániai kisebbségek ellen elkövetett kommunista bűntetteket.

x     x     x

Kisebbségi és egyházi vonatkozásban – szemben a történelem átírásának mindmáig használatos gyakorlatával – ugyancsak rendkívül fontos a múlt valóságának a hiteles feltárása, a nemzeti és a vallási/egyházi kisebbségek elnyomásának a leplezetlen bemutatása. Ezt a továbbiakban a kommunizmus áldozatait megillető erkölcsi és anyagi kártérítésnek kellene követnie, valamint annak, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a folytatódó történelem-hamisításnak, hasonlóképpen a kisebbségeket sújtó diszkriminációnak és jogfosztásnak. Mindez nagymértékben hozzájárulna a többségi és kisebbségi viszonyok, illetve a többségi és kisebbségi egyházak, valamint az állam és az egyház közötti kapcsolatok tartós rendezéséhez, és szilárd alapját képezhetné egy igazi megbékélésnek.

A közép- és kelet-európai kommunista kormányok mindenféle nemzetiségű, ártatlan emberek millióit gyilkolták meg, másokat pedig súlyosan megkárosítottak azáltal, hogy durván megsértették emberi jogaikat. Az Európai Néppárt 16. kongresszusán (Brüsszel, 2004. február 4-5) elfogadott Határozat két értékelő bekezdése sokatmondóan beszédes a Romániában élő, mintegy kétmilliónyi magyarság vonatkozásában, akik: „etnikai alapon álló üldöztetést szenvedtek" és "vallási alapon álló üldözésben részesültek".

A kommunizmus bűntetteinek a leleplezése, ezen belül pedig a romániai nacionál-kommunista kisebbségellenes politika elítélése tekintetében úttörő jelentőségű a Románia Parlamentje által 2006-ban elfogadott Tismaneanu-jelentés, mely hivatalos formában elsőként ismeri el és tárja fel a kommunista rezsim magyarok ellen elkövetett bűncselekményeit.

A Tismaneanu jelentésre hivatkozva, Traian Băsescu államelnök a romániai kommunizmust "bűnös és törvénytelen rezsimnek" minősítette, az etnikai és vallási kisebbségek üldözését is figyelembe véve, annak nyilvános elítélését sürgette. Márton Áront, az erdélyi magyar Római Katolikus Egyház mártír püspökét a romániai kommunizmus áldozatai közé sorolta. Az etnikai hátrányos megkülönböztetések vonatkozásában, Băsescu elnök kiemelten szólt a zsidók és németek száműzéséről, nem hallgatva el azt a körülményt, hogy a román állam ezen kisebbségek tagjainak tízezreit dollármilliókért árusította ki Németországnak és Izraelnek.

A Jelentés megállapítja hogy: „Noha a kommunizmus áldatlan hatásai Románia valamennyi polgárát nemzetiségre való tekintet nélkül, egyazon módon érintették, néhány területen a kommunista hatóságok politikája különösképpen hátrányosan hatott a magyar kisebbség tagjaira, közösségi létét, illetve hagyományai, nyelvi és kulturális identitása megőrzését veszélyeztetve”.

A Jelentés kisebbségekről szóló fejezete szinte kizárólag a magyar közösséggel foglalkozik. A már említettek mellett, a Jelentés egyik jellemző következtetése az, hogy a kommunista hatóságok tervszerűen törekedtek a magyarság gazdasági erejének megtörésére.

A Jelentés szerint az oktatás kapcsán is azonosítani lehet olyan intézkedéseket, amelyek a magyar iskolai rendszer „fokozatos beszűkítését, sőt megszüntetését célozták.” A Jelentés kiemeli a magyar egyetem beszüntetését, ami "mindmáig erőteljes kihatással van a kollektív köztudatra".

A dokumentum említést tesz továbbá a Neamţ és Bákó megyékben (Moldova) élő "mintegy hatvanezer magyar ajkú Csángó nyelvi identitásának elvesztéséről" is. A csángómagyarok helyzetét tekintve, napjainkban is megfigyelhetők a kommunista hatóságok homogenizáló politikájának drámai következményei.

Az elvetemült román politikai rendőrség, a Securitate, mindig alapos megfigyelés alatt tartotta a vallási közösségeket, mivel a kommunista társadalom lehetséges destabilizáló erőiként tartották számon őket. Ezek számítottak az egyetlen olyan társadalmi struktúrának, amelyeket ideológiai összeférhetetlenségük miatt nem sikerült teljes mértékben a román politikai rendszerbe integrálni.

Hogy gyengítsék az egyházak társadalomra gyakorolt befolyását, és hogy politikai eszközzé alacsonyítsák őket, a kommunisták az elnyomás, a korrupció, valamint az egyházi hierarchiába való beépülés módszereit alkalmazták velük szemben. Intézkedéseik nem csupán az egyházi vezetők eltávolítását célozták, hanem általában a keresztény értelmiségiekre is lesújtottak.

A második, lélekszámát tekintve legnagyobb egyház, a Román Görög Katolikus Egyház felszámolására 1948 őszén került sor. A Román Ortodox Egyház szótlanul nézte, és papi hierarchiája nagyrészt támogatta a rezsimet, de ez a körülmény nem gátolta meg a kormányt abban, hogy az ő templomaikat is bezárja, némely vezetőjét pedig bebörtönözze. A romániai kommunista rendszerben a görög katolikusok üldözése azt is jelentette, hogy megfosztották őket jogaiktól és tulajdonuktól, hat püspöküket pedig meggyilkolták.

Az 1940-es évek végétől Romániában üldözték a lelkipásztorokat és közülük sokat bebörtönöztek. Egyik kirívó példa erre Richard Wurmbrand, a román evangélikus igehirdető esete, aki összesen 14 évet töltött börtönben. Utóbb Megkínozva Krisztusért című emlékiratában emlékezett meg az egyházi üldöztetésekről.

Egy másik eset Gheorghe Calciu-Dumitreasa ortodox pap ügye volt, aki "Az Úr Serege" nevű tiltott mozgalom tagjaként 1963-ban a hírhedt piteşti börtönbe került. Bár 16 év fogságra ítélték, 1973-ban szabad lábra helyezték. 1979-ben Calciu atya szót emelt a Ceuşescu-féle templomrombolások ellen. (Ceauşescu tönkretette Bukarest szívét, a történelmi Ortodox Egyház templomai áldozatául estek megalomániájának.) A Securitate letartóztatta és kegyetlenül megverte, majd újabb tíz év börtönbüntetésre ítélte őt.

A Romániai Magyar Református Egyház mártírjainak névsora is meglehetősen hosszú. Sok más mellett Sas Kálmán érmihályfalvi lelkipásztor esete érdemel említést, akit éppen ezelőtt ötven évvel, az 1956-os magyar forradalom ürügyén indított romániai magyarellenes bosszúhadjárat következményeképpen ítélték halálra. Sírjának helyét ma sem ismerjük, rehabilitálása pedig két évtized után is várat magára.

Romániában és más, volt kommunista államokban az etnikai kisebbségek és a kisebbségi egyházak valójában kétszeresen szenvedtek a kegyetlen ateista önkényuralom elnyomásától. Ezzel kapcsolatban még bőséges adathalmaz vár feldolgozásra. Ez tette szükségessé, hogy húsz esztendővel a kommunista diktatúra bukása után, ez alkalommal kiemelten foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Ide tartozik az a kezdeményezés is, hogy hazai történészek egy csoportja megbízatást kapott egy olyan, önálló jelentés elkészítésére, mely kifejezetten az erdélyi magyarság, valamint a magyar egyházak kommunista elnyomását és üldöztetéseit hivatott számbavenni.

Áldott legyen azoknak emléke, akik életük kockáztatásával vagy feláldozásával álltak ki az igazságért és a szabadságért. Régi adósságunkat törlesztjük, amikor róluk emlékezünk, és – példájukat követve – következetesen harcolunk az őket megillető igazság- és jóvátételért. Európa tartozik nekik és önmagának ezzel.

2009. március 18. szerda

Hogyan békél meg totalitárius örökségével Európa?

Nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben
„Európai konferencia a totalitárius kommunizmus bűneiről: 20 év után”

Európai Parlament, ASP épület 3E2
Brüsszel, 2009. március 18.

 
 Tekintse meg a kapcsolódó galériát is

A Kommunizmus fekete könyvének (1997) bevezetőjében Stéphane Courtois egy igen helyénvaló kérdést tesz fel: A kommunista rendszerek vonatkozásában miért nem történt soha semmi, ami a Nürnbergi perhez fogható? E kérdésre a magyar költő, József Attila szavaival válaszoljunk: „elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani” – de be kell vallani!

Kelet- és közép-európai társadalmainkat és egyházainkat több mint negyven éven át hallgatásra ítélték az állami hatóságok – és gyakran ugyanúgy a nyugati politikai és egyházi testületek is. A legkevesebb, amit most megtehetünk, az az, hogy megszólalunk, és ami még ennél is fontosabb, hogy beszélni hagyjuk azokat, akik még közöttünk vannak, és akiknek szavai hitelesek, mert vállalták azt, amit leírtak és mondottak.

Ellen kell állnunk mindenféle ún. liberális történelmi relativizmus ferdítéseinek, amelyek megpróbálják csökkenteni a kommunizmus borzalmait, a nácizmus, az apartheid rémségeivel vagy akár a nemi megkülönböztetéssel hasonlítva össze, ily módon mindmáig megtagadva egy igazságos per lefolytatását a kommunista diktatúrák központosított gépezete által üldözöttek, megkínzottak és meggyilkoltak millióitól.

Nincs béke igazság és jogosság nélkül – mondjuk Ésaiás prófétával (32, 16-18). Csak az igazság tesz szabaddá bennünket – idézzük János evangéliumát (8, 32). A „hazug békesség”, amelyről Jeremiás (6, 14) beszél, nem alternatíva. Ami a múlt bűneihez való viszonyulást illeti, a Dél-afrikai Köztársaság parlamentje az Igazság és Megbékélés Bizottságának felállításával mutat példát nekünk.

Hallgatásunkkal vagy cselekvésképtelenségünkkel nem szabad a múlt bűneit elkövetők cinkosaivá válnunk; a bűnösökkel és tettestársaikkal, a volt istentelen és embertelen rendszerrel nem szövetkezhetünk. Az általuk üldözöttek szenvedései, áldozataik emléke erkölcsi kötelességünkké teszi a múlt feltárását, és személyi, erkölcsi, politikai és anyagi kártérítésre kötelezi az utókort.

A múltban gyökerező bonyolult viszonyok és nehéz kérdések megfejtése, a régi sebek begyógyítása, a mélyreható társadalmi, nemzeti, politikai és egyházi megbékélés, a volt kommunista országok társadalmának és egyházainak erkölcsi megtisztítása, az 1989-ben kezdődött társadalmi felszabadítás, a rendszerváltás és demokratikus átalakulás folytatása, mi több, az európai béke, biztonság és stabilitás megköveteli, hogy múltunkat rendezzük. Ebben az értelemben a múlttal szembenézni és megbirkózni – korunk "categoricus imperatívusza".

Ennek a szükségszerűségnek és parancsoló igénynek tesz példás formában eleget a Prágai Nyilatkozat, mely – a nácizmushoz hasonlóan – a kommunizmussal való szembenézés ügyét széles körű, európai mozgalommá szélesíti, és azt az Európai Parlament lelkiismeretére helyezi.

Tavaly szeptemberi, első találkozásunk óta a Prágai Nyilatkozat képviseletére vállalkozó EP-kezdeményező csoport nagy utat tett meg. Illesse elismerés ezért Jana Hybaskova képviselőasszonyt és fáradságot nem ismerő, a nemes ügy iránt elkötelezett képviselőtársaimat.

Romániai és magyarországi vonatkozásban elégtétellel számolhatok be arról, hogy az eltelt időszakban mi is teljes odaadással a prágai kezdeményezés mellé állottunk.

Már a legelején benyújtottuk szövegmódosításainkat a Nyilatkozathoz, különös tekintettel az 1956-os magyarországi forradalomra, valamint az 1989-es romániai antikommunista népfelkelésre.

A magyarországi kollegákkal együtt, majd a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézettel összefogva, magyar és román nyelven is útjára indítottuk a Nyilatkozat támogatására irányuló aláírásgyűjtést.

Február végén a román civil szféra képviselőivel Bukarestben rendeztünk tanácskozást, és létrehoztunk egy koalíciót a Prágai Nyilatkozat támogatására.

Február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján alkalmi konferencia és megemlékezés keretében idéztük fel a keleti diktatúra hőseinek és mártírjainak emlékét.

Múlt év szeptemberében a romániai Aradon és Temesváron rendeztünk konferenciát, illetve megemlékezéseket a Ceaușescu-féle falurombolással szembeni egyházi ellenállás 20. évfordulója alkalmából.

Ugyanakkor – az idevágó Európai Unió-beli tervekkel összhangban – meghirdettük az 1989-es Forradalmi Emlékévet, a kommunizmus-ellenes temesvári felkelés 20. évfordulója alkalmából.

A mostani közmeghallgatást megelőzően, ma délelőtt, itt, az Európai Parlamentben, az 1989-es Emlékév keretében tematikus konferenciát szerveztünk a kommunista múlttal való szembenézés tárgyában, a „Kommunizmus – Elnyomott közösségek és az európai integráció” címen.

Erről a tanácskozásról jövet, román, magyar és bulgáriai barátainkkal és harcostársainkkal együtt szeretettel üdvözöljük a Prágai Nyilatkozatról szóló közmeghallgatás résztvevőit.

Meggyőződésünk, hogy a volt kommunista országok európai integrációja csak akkor és úgy lehet hiteles és teljes, hogyha – a Berlini fallal együtt – azokat a történelmi, társadalmi, ideológiai válaszfalakat is lebontjuk, melyek egymástól továbbra is elválasztanak.

László Tőkés MEP

2009. március 10. kedd

„…össz-Kárpát-medencei magyar akció”

A Fidesz és Tőkés László kölcsönösen részt vesz egymás európai parlamenti kampányában. Erről Orbán Viktor, Fidesz elnöke és Tőkés László romániai magyar EP-listavezető állapodott meg hétfői találkozójukon Budapesten.

Tőkés László a találkozó után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el Erdélybe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös listája mellett kampányolni. A Fidesz elnöke megtiszteltetésnek nevezte a meghívást, és azt kérte, hogy Tőkés László is vegyen részt az itteni kampányban.

2009. március 9. hétfő

Jelen és múlt - Nyilatkozat új püspökeink beiktatása kapcsán

2009. március 6-án és 7-én Bálint Benczédi Ferenc kolozsvári unitárius és Böcskei László nagyváradi római katolikus püspökök beiktatásának örvendezhettek egyházaik hívei, valamint erdélyi magyar történelmi egyházaink testvéri közössége.

Új püspökeink hivatalba lépése önkéntelenül is egyházaink egymáséval összefonódó újkori történetének Trianon (1920) utáni kezdeteit juttatja eszünkbe.

2009. március 5. csütörtök

Állásfoglalás a moldvai csángó-magyarok jogainak védelmében

Petru Gherghel jászvásári római katolikus megyéspüspök válaszlevele Tőkés László püspök, EP-képviselő megkeresésére mind hangnemében, mind tartalmában ismételten alátámasztja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett csángómentő mozgalom szükségességét.

Nemhogy a megoldáskeresés, de a konstruktív párbeszéd is lehetetlenné válik akkor, amikor a főtisztelendő és nagyméltóságú püspök az identitásválasztás szabadságára való álságos hivatkozással eleve megkérdőjelezi a több évszázada Moldvában élő csángók magyarságát és anyanyelvét. Népszámlálási adatokra hivatkozva csak és kizárólag román nemzetiségű római katolikus hívekről hajlandó beszélni.

2009. március 3. kedd

Felhívás egy egészalakos érmindszenti Ady-szobor felállítására

Felhívás
egy egészalakos érmindszenti Ady-szobor
felállítására


Ady Endre halálának a 90. évfordulóján jelen felhívás aláírói, mint kezdeményezők, azzal a kéréssel fordulunk mindenkihez, itt, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban, hogy segítsék elő Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában, egy egészalakos szobor felállítását, amely egyik legnagyobb költőnk emlékét örökítené meg.

Ady Endre, meggyőződésünk szerint, nemcsak egyik legnagyobb költőnk, hanem olyan szellemi és erkölcsi tekintélyünk is, akinek eszméi: emberi hite és reménysége a jelenben is hatékonyan szolgálhatják nemzetünk fennmaradását és megerősödését.

Ady Endre érmindszenti szobrát olyan jelnek szeretnénk tekinteni, amely nemzeti összefogásunk és felemelkedésünk szellemi stratégiáját mutatja fel. Meggyőződésünk, hogy az idei esztendő: a Magyar Nyelv Éve kiváló alkalmat kínál magyarságunk öntudatra ébredésére, művészi értékeink és nemzeti kegyhelyeink gyarapítására, egyáltalán: a közös cselekvésre.

Adományaikat a nagyváradi székhelyű Pro Universitate Partium Alapítvány alábbi számláján fogadjuk:

Fundaţia Pro Universitate Partium
Unicredit – Ţiriac Bank Oradea
IBAN  RO17BACX0000003007246003  Euro
IBAN  RO98BACX0000003007246000  Lej
Cod fiscal: 12331679
SWIFT-Cod: BACXROBU
Jelige: Ady-szobor

Magyarországon:

Arany János Alapítvány
1062 Budapest, Bajza u. 18.
Számlaszám: 10201006 – 50018291

Nagyvárad–Budapest, 2009. január 27-én, Ady Endre halálának 90. évfordulóján


Tőkés LászlóVasy Géza
királyhágómelléki református püspök, európai parlamenti képviselőirodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke
Pomogáts BélaSzékelyhidi Ágoston
irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnökeíró, kritikus az Erdélyi Szövetség elnöke
Kiss SándorDr. Ködöböcz Gábor
az Academia Humana Alapítvány elnökeirodalomtörténész, az Agria főszerkesztője
Pintér IstvánBarabás Zoltán
a Pro Universitate Partium Alapítvány ügyvezető igazgatójaköltő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója
Mezey KatalinOláh János
költő,  a Széphalom Könyvműhely igazgatójaköltő, a Magyar Napló főszerkesztője
2009. március 1. vasárnap

Felhívás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csángómentő mozgalmának támogatására

A csángók anyanyelvű oktatásának kiszélesítéséért 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) testvéri szeretettel és szolidaritással viseli szívén és hordozza gondjában a moldvai csángómagyarok sorsát. Emberi méltóságunk és nemzeti önazonosságunk tudatában az európai demokrácia és jogállamiság, az emberi- és a kollektív kisebbségi jogok világában tűrhetetlennek és tarthatatlannak ítéljük, hogy egy Európai Unió-s országban, Romániában a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, és ezt az ősi magyar népi közösséget  erőltetett asszimilációnak vetik alá.

Az EMNT – összefogva mindazon erőkkel, melyek a csángómagyarok ügyében fáradoznak – a nemzeti önvédelem és a közösségi önrendelkezés szellemében felemeli szavát és a 2008-as kolozsvári Jubeliumi Ülésén hozott határozata értelmében stratégiai programot hirdet az identitásukban fenyegetett moldvai csángók védelmében. A világon egyetlen magyar sem nézheti némán és tétlenül a csángómagyarság vértelen pusztulását.

A csángómagyarok évek óta zajló oktatási programjának már kézzelfogható eredményei vannak, azonban a hivatalos állami szervek mai napig akadályozzák az anyanyelv elsajátítását elősegítő programot. Pedig kellő összefogás és segítség esetén még több száz, esetleg több ezer csángómagyar fiatal élhetne a magyar nyelvtanulás lehetőségével.

Megköszönve az eddigi támogatók – Szent István Alapítvány, Október 23. Alapítvány, Barankovics István Izraelita Műhely, valamint Tőkés László püspök 100-100.000 forintos felajánlásait – kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a csángók anyanyelvű oktatásának kiszélesítését célzó mozgalmunkat. Adományaikat befizethetik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsért alapítvány bankszámlájára. Bővebb információk az Alapítvány ügyvezetőjétől, Nemes Csaba lelkipásztortól, Tőkés László budapesti európai parlamenti irodájának vezetőjétől kérhetők, valamint a www.tokeslaszlo.eu honlapon találhatók. 

Bankszámlaszám:
ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCSÉRT ALAPÍTVÁNY
HUF 11600006-00000000-12840384
NEMES CSABA ügyvezető
1061 Bp., Andrássy út 46, II/11 (60-as kapucsengő)
mobil: +36-30-3967961
e-mail: csabanemes@yahoo.com

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
vezetősége

2009. február 28. szombat

„Civilek” koalíciója a kommunizmus ellen

Tőkés László Bukarestben

2009. február 27-én került sor Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke régóta tervezett bukaresti látogatására. Útjára elkísérték az EMNT alelnökei, Boros Zoltán, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor.

összesen: 1526 db | 10 db/oldal

első vissza 139 | 140 | 141 | 142 | 143 | 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010