hírek

2009. október 31. szombat

„Megtettem mindent, amit megtehettem…”

Dsida-est Temesváron

Dsida Jenő Sírfeliratával kezdődött a temesvári belvárosi templomban a reformáció emléknapján, 2009. október 31-én a Dsida-est. Fazakas Csaba esperes jelenlegi házigazdaként külön köszöntötte a régi temesvári Tháliásokat, akik nem csak azért gyűltek össze, hogy együtt lehessenek, hanem hogy „együtt tehessenek valamit”, idézte a lelkipásztor. Hajdú József római katolikus plébános, aki bő két évtizeddel ezelőtt is eleget tett az akkori temesvári lelkipásztor, Tőkés László felkérésének, és az igazi ökuménia szellemében akkor is, most is vállalta a szolgálatot, hangsúlyozta: a reformáció emlékünnepén külön öröm itt lenni. Ezelőtt húsz évvel nemcsak testileg, lelkileg is börtönben voltunk – mutatott rá igemagyarázatában Hajdú. És ott is maradunk, hacsak nem sikerül számot vetnünk mindazzal, amit az eltelt húsz évben tettünk azért, hogy kiszabaduljunk. A zsarnokság megszűnt, és ez innen, ebből a gyülekezeti teremből indult el – és ezért hálásak akarunk lenni. Mert a történet megismétlődhet, hívta fel a figyelmet az atya; bár utódai vagyunk a szenteknek, egyházi embereknek – de számot kell vetnünk azzal, hogy utódai vagyunk-e hőseinknek. Ez a kis egyházközség megmutatta: Jézus az úr. Ezelőtt huszonegy évvel Sámson példázatáról beszélt – a levágott haj visszanő, Sámson visszanyeri erejét: tehát soha nem lehet és nem kell feladni.

2009. október 30. péntek

Tiltakozó Nyilatkozat

2009. október közepén Romániába látogatott Ivan Gašparovič szlovák államelnök. Körútja során találkozott Traian Băsescu román államfővel, akivel a nemzeti kisebbségek kérdéséről is részletekbe menően tárgyaltak. A szlovák elnök – hírügynökségek tudósításai szerint – rámutatott: a romániai szlovák kisebbség vezetői megerősítették, hogy az elmúlt öt évben a Románia és Szlovákia által nekik nyújtott támogatás jelentősen megnőtt, a kisebbségi közösség helyzete pedig javult. Örvendek, hogy Románia elfogadja a szlovák kisebbséget, és megfelelő támogatást nyújt neki – mondta Gašparovič, aki szerint a romániai szlovákok hűséges állampolgárai Romániának.

A romániai szlovákok később Sólyomkőváron anyanyelvükön, szlovákul köszöntötték anyaországuk legnagyobb közjogi méltóságát, aki – szintén – szlovákul köszönte meg a fogadást. A román hivatalosságok „fegyelmezetten” hallgatták végig az iskolaigazgatónő szlovák nyelvű, „hosszú, hangsúlyából ítélve érzelemdús beszédét” (Bihari Napló). Sem diplomáciai bonyodalomról, sem „szlovák veszélyről” nem hallottunk mindezek után – és ez így természetes. Azt viszont egyáltalán nem tartjuk sem természetesnek, sem pedig demokratikus jogállamhoz méltónak, hogy a román hatóságok megakadályozták, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének tagjai Nagyszalontán tüntessenek Ivan Gašparovič szlovák államelnök látogatásakor. A fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel megjelenni, amikor az államfő a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tette tiszteletét. Az EMI-sek spontán akciójukkal a szlovák államnyelvtörvény ellen akartak tiltakozni.

2009. október 30. péntek

„Küzdelem és építés”

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége sajtótájékoztatót tartott 2009. október 30 a nagyváradi Központi EP-Irodában.

Felvezetőként Tőkés László elnök a sajtó képviselői számára bemutatta a nemrég megjelent Pünkösdváró Európa című kiadványt, amely az azonos címmel 2009. augusztus 30-án, a Szegedi Dómban a magyar nyelv védelmében megszervezett Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó emlékalbuma. (Emlékeztetőként: 2009. augusztus 30-án többezres hívői közösség előtt „Hitében és nyelvében él a nemzet” mottó jegyében a Kárpát-medencei magyar egyházak vezetői, EP-képviselők, politikusok álltak a felvidéki és a kárpátaljai magyarok, illetve a moldvai csángók mellé, valamint kiemelt ügyként tiltakoztak a szlovák államnyelvtörvény ellen. Ezt szeptember 1-én Dunaszerdahelyen, valamint Budapesten és Brüsszelben további tiltakozó gyűlések követték.)

2009. október 22. csütörtök

„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem”

„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem” – ekképpen summázta Tőkés László EP-képviselő 2009. október 22-én, Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Kara és a Jakabffy Elemér Alapítvány által szervezett pódiumbeszélgetésen elhangzottakat. A moderátorok – Bakk Miklós politológus és Gazda Árpád újságíró – a húszéves temesvári népfelkelésből- forradalomból kiindulva kérdezték a volt temesvári ellenállót, későbbi püspököt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt közéleti és politikai pályafutásáról, az erdélyi magyarság önálló külpolitikájának lehetőségeiről.

A bő egyórás találkozón Tőkés László a résztvevő  diákság kedvéért felelevenítette a román kommunista diktatúra embertelen elnyomásának eszközkészletének azon elemeit, amelyek példának okáért a kihallgatásokat kísérték, a „csengőfrásztól” kezdve egészen a Szilágy megyei Menyőben töltött (1989. december 15-e utáni) napok alatt átélt vallatásokig. A ‘89 után megalakult Nemzeti Megmentési Frontra vonatkozó kérdés kapcsán Tőkés megjegyezte: az ún. rendszerváltás utáni napokban még ő is naivan viszonyult a felálló új hatalomhoz, hiszen mindannyian őszintén hittek abban, hogy Romániában valós változások álltak be, de nagyon hamar rá kellett döbbenniük – és emiatt hagyták ott nagyon rövid idő elteltével az NMF-et Doina Corneáékkal egyetemben –, hogy gyakorlatilag ugyanazok második vonala kaparintotta meg a hatalmat, vagyis joggal használhatjuk az azóta eltelt húsz évre a posztkommunista minősítést.

2009. október 20. kedd

Állásfoglalás a romániai államelnök-választás tárgyában

Bár a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett többségi társadalom még távol áll attól, hogy országos választás során el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától vagy származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány és az azt megelőző közéleti-politikai történések jó alkalmat kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, az ezekről szóló össztársadalmi vita kibontakoztatására, amely előfeltétele a számbeli többség és a kisebbségek közötti viszony normalizálásának. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai elitet a „modellértékű” román kisebbségvédelmi rendszer hamis meggyőződéséből.

2009. október 19. hétfő

Tőkés László ismét a vallási türelmetlenségből fakadó erőszakos cselekmények ellen szólt az EP-ben

Tavaly novemberben egy megerőszakolt dél-szomáliai kislánynak az iszlám bíróság általi, könyörtelen megköveztetése, valamint az iraki keresztények kegyetlen üldözése késztette megszólalásra Tőkés László európai parlamenti képviselőt.

A tegnap az indiai, bangladesi és afganisztáni vallásüldözések tették indokolttá újabb felszólalását az Európai Parlament plénumán.

2009. október 18. vasárnap

Tőkés László a Páneurópai Unió kerekasztal-beszélgetésén

A Páneurópai Unió németországi szervezete évente kétszer rendezi meg a Keresztény Európai Napokat a München közelében fekvő Andechs városka kolostorában. Az idén ősszel harminckettedik alkalommal sorra kerülő rendezvény, a vasfüggöny leomlásának 20. évfordulója jegyében Kelet és Nyugat viszonyát, az újraéledő nacionalizmusok kérdését tűzte napirendjére. A Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke Habsburg Ottó. A németországi szervezet vezetője Bernd Posselt európai parlamenti képviselő, a Németországba kiűzött szudétanémetek közösségének vezető egyénisége.

Az október 17–18-i Európai Napokra Tőkés László erdélyi EP-képviselőnk is meghívást kapott. Az első napon jeles hazai és külföldi szakemberek és politikusok tartottak előadást – köztük a konferencia házigazdája, Berndt Posselt EP-képviselő.

2009. október 15. csütörtök

Báró Jósika Miklósra emlékeztek Brüsszelben

Ma délelőtt, egykori brüsszeli lakóházában, mely jelenleg a Ten-Noey flamand kulturális központ székhelyéül szolgál, megemlékezést tartottak báró Jósika Miklós, erdélyi regényírónk, az Abafi című neves történelmi regény szerzője, „a magyar Walter Scott” tiszteletére. Az eseménynek különleges színt kölcsönzött az a körülmény, hogy meghívottai voltak három hazai magyar tanintézet tanár- és diák-képviselői, melyek nagy történelmi regényírónk nevét viselik. A tordai, etédi és a magyarországi Napkoron működő Jósika Miklós-iskolák diákjai közös irodalmi műsorral adóztak az emigrációba kényszerült író és felesége, báró Podmaniczky Júlia emlékének. A helybéli magyar közösség képviselőjeként Kun Miklós professzor vállalta az alkalom megszervezését, aki egyébként egy három nyelvű – magyar, francia és flamand – Jósika-emlékkönyv, valamint egy, a belga–magyar kapcsolatok évszázados történetéről szóló, tekintélyes kiadvány szerzője.

2009. október 14. szerda

Válasz Tabajdi Csabának

Tőkés László európai képviselő az Európai Parlament 2009. október 7-i, brüsszeli plenáris ülésén a brutális módon megalázott és kegyetlenül hosszú börtönbüntetésre ítélt Temerini Magyar Fiúk védelmében és kiszabadítása érdekében szólalt fel. Ezzel egy időben több magyar EP-képviselő – köztük Bauer Edith és Schöpflin György – a szélsőséges szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel a szavukat.

Aznapi tájékoztatásunkban – egyebek mellett – arra is rámutattunk, hogy: „Mindezekkel, illetve a közösségi magyar érdekvédelem szellemével éles ellentétben állott, és disszonáns érzéseket váltott ki Tabajdi Csaba EP-képviselő, a Magyarországi Szocialista Delegáció vezetőjének felszólalása, melyben a szerb törvényhozás kisebbségvédelmi jogalkotását magasztalta, és Szerbia európai csatlakozását propagálta”.

2009. október 7. szerda

Tőkés László a temerini magyar fiatalok kiszabadításáért szólt az EP-ben

A szerbiai magyarverések széles körű visszhangot váltottak ki világszerte – olyannyira, hogy 2005 januárjában még az Európai Parlament is tényfeltáró bizottságot küldött ki Délvidékre, a jelenség kivizsgálására.

Ezzel szemben a Temerini Magyar Fiúk ügye sajnálatos módon háttérbe szorult, mivel ez esetben látszólag egy szerb férfi volt a történet szenvedő alanya.

Való  igaz, hogy az öt éve raboskodó temerini fiúk Zorán Petrovicsot súlyosan bántalmazták. Ettől kezdve azonban a drámai esemény szenvedő alanyaivá egyértelműen ezek a magyar fiatalok léptek elő, akik a többségi nacionalizmus könyörtelen logikája szerint olyanképpen váltak a szerb hatóságok áldozataivá, miképpen Malina Hedvig a szlovák vagy Cseresnyés Pál a román hatalom megtorlásának.

összesen: 1663 db | 10 db/oldal

első vissza 140 | 141 | 142 | 143 | 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 | 150 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010