hírek

2010. január 10. vasárnap

„Nem vagyunk a meghátrálás emberei…” – ünnepi istentisztelet a marosvásárhelyi vártemplomban

Ötvös József esperes és a marosvásárhelyi reformátusok meghívására a húsz évvel ezelőtti istentisztelet emlékére 2010. január 10-én ismét Tőkés László püspök, EP-képviselő hirdetett igét a marosvásárhelyi Vártemplomban. A volt temesvári lelkipásztort az egyházközség vegyeskara a „Psalmus” kórusművel köszöntötte.

„Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid. 10, 38-39.) – hangzott az ige. Tőkés László ennek kapcsán, miután kegyelettel megemlékezett az áldozatokról, a húsz évvel ezelőtti örömről és a szabadság megtapasztalásáról elevenítette fel emlékeit – ami akkor történt, az hiteles és valóságos volt, jelentette ki. 1989 decembere a vég és kezdet is volt egyben, az embertelen kommunista diktatúra vége, és a demokrácia kezdete – a kérdés az, hogy melyiket hangsúlyozzuk ilyen ünnepi alkalmakkor? Mire emlékezünk? Az emlékezés önmagában semmit sem ér, mondta az erdélyi magyarok európai képviselője, ha nem eredményez cselekvést, ha nem jelenti a múltunkkal való őszinte szembenézést, akkor öncélúvá válik. Márpedig az emlékezésnek erőt kell adnia a jelenünkre és a jövőnkre nézvést is.

2010. január 9. szombat

A magyar összefogás közös célokért való összehangolt cselekvést jelent

– az EMNT bővített elnökségi ülésének határozatai –

Szombaton, 2010. január 9-én Marosvásárhelyen tartotta idei első – bővített – ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége.

Az Elnökség meghallgatta az EMNT küldöttségének beszámolóját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) január 8-i tanácskozásáról, értékelte az EMEF működését és vitát folyatott a 2008 tavaszán elkezdett Erdélyi Magyar Összefogás politikájának hatékonyságáról. Ezzel kapcsolatban az Elnökség álláspontja a következő:

2009. december 27. vasárnap

Zarándoklat Menyőbe

Menyői zarándoklattal zárult vasárnap, 2009. december 27-én az 1989-es események 20. évfordulójára szervezett Forradalmi Emlékév.

Közismert, hogy Tőkés Lászlót Temesvárról ebbe a szilágysági kis faluba „helyezte át” egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke, Papp László. És ide hurcolta őt és feleségét, Tőkés Edithet a Szekuritáté 1989. december 17-én, hogy a napokon át tartó kihallgatások után itt, a karhatalom által elzárt faluban érje őket az örömhír: megbukott a kommunista rezsim.

Ahogy Molnár Kálmán nyugalmazott esperes megfogalmazta: ekképp vált Menyő egy hatalmas „nem”-ből (ti. Tőkés László nem engedelmeskedett a püspöki jogtalan határozatnak, és nem volt hajlandó elfogadni a menyői állomáshelyet) hatalmas „igenné”.

2009. december 23. szerda

Ünnepi Nyilatkozat

Karácsony, Óév és Újesztendő alkalmából, a Temesvári Népfelkelés 20. évfordulóján

Krisztus Urunk születésének szent ünnepén Isten iránti hálaadással emlékezünk meg 1989 adventi váradalmainak csodálatos beteljesüléséről és Megváltó Karácsonyáról: az ateista-kommunista diktatúra „egyiptomi fogságából” való szabadulásunkról.

Az 1989-es Emlékév keretében a Vég és a Kezdet polaritásában vettük számba a szolgaság lerázásának, valamint a szabadság kivívásának kezdetét jelentő egykori felkelésünk eseményeit.

2009. december 23. szerda

Tőkés László nyilatkozata

A romániai elnökválasztás, valamint az új romániai kormány megalakítása tárgyában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja a következő:

  • A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) immár negyedízben követ el megbocsáthatatlan hibát a romániai választások/szavazások terén, amikor is a 2004-es államelnök-választást (1) és a Traian Băsescu államfő leváltására irányuló referendumot (2007) (2) követően, ez év végén Mircea Geoană posztkommunista pártvezető melletti (3), illetve a parlamenti reform elleni (4) szavazásra szólította fel az erdélyi magyarságot.
  • A novemberi, főképpen pedig a decemberi szavazások rendjén Markó Béla és Kelemen Hunor pártszövetsége csúfos vereséget szenvedett. Előző politikai kudarcaikat tetézve, az RMDSZ alól szinte egész szavazóbázisuk kicsúszott. A magyar szavazóknak több mint fele nem is vett részt a választáson/szavazáson; a maradék választók/szavazók több mint fele pedig a pártszervezet opciójával ellentétesen szavazott.
2009. december 20. vasárnap

Erőnk felett való utunk van

A Temesvári Emlékhét zárórendezvényei

Szellemekben, anyagiakban és lelkiekben egyaránt gazdag rendezvénysorozat zárta a rendszerváltozás 20. évfordulójára emlékező temesvári emlékhetet. 2009. december 19-én délelőtt az Új Ezredév Református Központ frissen felavatott gyülekezeti termében mutatták be Vincze Gábor Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című kötetét. Toró Tamás történész a kötetet ismertetve felhívta a figyelmet: a csángómagyarok jelenkori történetét feldolgozó, valamint az ún „Lăcrănjean-ügyet” körüljáró tanulmányok mellett a szélesebb közönség figyelmére minden bizonnyal érdemesnek mutatkozik a harmadik részben közölt Kronológia. Bár az „Adatbank” elnevezésű internetes gyűjtőfelületen egy kezdetlegesebb formáját már megismerhették a világhálót használók, könyv formájában, javítva és bővítve először fér hozzá az olvasó a romániai magyarság történetét „napra pontosan” adatoló kronológiához, amely kilenc jól elhatárolható korszakolásban mutatja be az eseményeket 1944. augusztus 23-tól 1989. december 16-ig.

2009. december 18. péntek

Temesvár rehabilitálása

Tőkés László püspök, EP-képviselő Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökével közösen 2009. december 18-án sajtótájékoztatót tartott Temesváron, a Református Templompalota Újvárossy Ernő Gyülekezeti Termében.

Toró T. Tibor a temesvári emlékhét főszervezőjeként rövid mérleget vont az eddigi eseményekről. A legláthatóbb jelei a 20. évfordulónak a Tőkés László által kapott díjak sorozata – fogalmazott Toró, majd kronológiai sorrendben felsorolta ezeket: Truman-Reagan Szabadságérem, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa által alapított a Forradalom Áldozatinak Emlékhelye Alapítvány adott át Washingtonban 2009. június 16-án. A forradalmi emlékév következő elismerése a magyarországi Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által novemberben átadott Bocskai-díj volt. A forradalom kezdeteként is nyilvántartott napon, december 15-én adta át a temesvári Operában szervezett Gálaesten Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos a Traian Băsescu román államfő által adományozott Románia Csillaga Érdemrendet. December 16-án az Európai Néppárt ünnepi ülésén Joseph Daul frakcióvezető Tőkés László EP-képviselőt a Robert Schuman-díjjal tüntette ki. Végezetül, 2009. december 17-én, a budapesti Terror Házában Tőkés László Gabriel Andreescuval közösen vehette át a XXI. Szazadi Intézet idén alapított Petőfi-díját a közép-európai népek szabadságáért.

2009. december 18. péntek

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Határozati Állásfoglalása a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Isten iránti hálával és köszönettel emlékezik meg a húsz évvel ezelőtt megtörtént forradalmi eseményről, amely Temesváron, a belvárosi református egyházközségben robbant ki. Tőkés László lelkipásztor és családja, a gyülekezet presbitériuma és az egyházközség tagjainak a kommunista diktatúrával szembeni küzdelme rövid időn belül tömegeket mozgósított és késztetett ellenállásra. A felekezeti és nemzeti hovatartozás elveszítette jelentőségét, a tömeg és a keresztény egyház egyazon célból – és Isten nevében – szövetkező közösséggé vált. Sok temesvári megélte azokban a napokban, hogy az otthontalanságra nyomorított egyház mégsem hazátlan, mert otthona van Istennél, a mennyben, és ez a tény mindenek felé emelő erővel párosul. Megélték az erőtlenségben jelentkező kegyelem csodáját. Bizonyossá lett, hogy az egyház ereje Temesváron sem a földi erők forrásából származott, hanem Isten láthatatlan erejéből, amit a gyülekezet éppen földi gyengeségének mélypontján tapasztalt meg. „És ezt mondta nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy Krisztus ereje lakozzék én bennem.” (2 Kor. 12, 9)

2009. december 17. csütörtök

Tőkés és Andreescu vehették át a Petőfi-díjat

Tőkés László és Gabriel Andreescu kapta a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén alapított Petőfi-díját.

A Terror Házában tartott ünnepségen Schmitt Mária hősnek nevezte a romániai forradalom két szimbolikus alakját, olyan történelmi személyiségeknek, akik eredményesen harcoltak a közép európai népek szabadságáért. Románia budapesti nagykövete hazája nevében mondott köszönetet Tőkésnek és Andreescunak, hogy 20 évvel ezelőtt, a romániai forradalom idején példát mutattak tisztességből és emberségből.

2009. december 17. csütörtök

Gabriel Andreescu laudatiója Tőkés László tiszteletére a Petőfi-díj átadásakor

Budapest, Terror Háza, 2009. december 17


LAUDÁCIÓ: TŐKÉS LÁSZLÓ


A Petőfi-díj átadása alkalmat kínál, hogy ünnepeljünk: egy embert és egy jelképet. Kiváltságnak érzem, hogy én mondhatom ki azokat a szavakat, amelyek megrajzolják Tőkés Lászlónak, a lelkésznek, a későbbi püspöknek, a jelenlegi európai parlamenti képviselőnek a lényegi arcképét.

Nagyon sokak számára Tőkés László az az ember, akinek a bátorságából hősiességüket merítették előbb hívei, majd a temesváriak, aztán azok, akik megfutamították a kommunista vezetőket, hogy helikopterre szállván elinduljanak a történelem által nekik kijelölt cél felé. Nem a pillanat bátorsága ez. Fiatalságától kezdve szembeszállt az önkényességgel. A ’80-as évek közepén a rendszer már úgy intézte, hogy minél Isten háta mögöttibb helyekre kerüljön. Ellenállt a ceauşista szervek nyomásának az egész 1989-es évben, amikor az elnyomóknak szembesülniük kellett azzal, hogy a református gyülekezet szolidarizál lelki vezetőjével. A temesvári papilakbeli 1989-es ellenállás csak a végpont, nem a kezdet.

De ami megmagyarázza, és kiteljesíti Tőkés László bátorságát, az a méltóságérzet. Példát mutatott méltóságból a nacionál-kommunizmus nehéz időszakában. És kifejezésre juttatta, mint nem sokan mások, a Ceauşescu-rezsimet követő, nem kevésbé kínzó esztendők során. Voltak évek, amikor a magyar közösséget ért sértések és fenyegetések nemcsak a magyarok, hanem a becsületes románok számára is visszataszító, elviselhetetlen formákat öltöttek. Tőkés László püspök akkori fellépése, nyilatkozatai visszaadták sárba tiport közössége biztonságát. Román közszereplő értelmiségiek és politikusok vádolták Tőkés Lászlót kimondott szavainak és az eseményekről alkotott ítéletének radikalizmusa miatt, sőt ezt tette a magyar politikusok némelyike is. Hangsúlyozni szeretném: igen fontos a sértett méltóság összefüggésében értelmezni határozottságát bizonyos helyzetekben.

Úgy megértjük azt is, hogy miért lehet Tőkés László a szó legszorosabb értelmében az igazság embere. Nem azért, mert mindig és mindenben igaza van, hiszen ez senkire nem áll. Hanem azért, mert életet lehel az igazság lényegébe, azaz az igazság iránti kegyességbe. Tőkés Lászlóról bizton tudható, hogy ha meg van győződve valamiről, azt kimondja, még a legsúlyosabb körülmények között is. És bizton tudható, hogy nem fogja az ellenkezőjét mondani annak, amiben hisz, bármilyen előnye származnék is abból.

Az európai képviselő Tőkés László emlékeztet bennünket, hogy nem létezik igazság addig, amíg a világ elfelejti vagy átlépi a kommunizmus gaztetteit. Hogyan felejthetné el ő, az igaz ember, hűséges Újvárossy Ernőjét, akit megfélemlítésben tartott és zaklatott a Securitate, hogy aztán eltűnjön és holtan bukkanjanak rá? Senki nem hallotta bosszút emlegetni Tőkés Lászlót és bajtársait a múlttal vívott harcban. De nem lehet ráépíteni egy jóvá nem tett igazságtalanságra egy tiszta, erkölcsös világot. Őurasága 2009-ben olyan polgári összefogást kezdeményezett az Európai Parlament égisze alatt, amely nem csupán a kommunizmus mindmáig be nem teljesedett jelképes elítélésére lenne képes, hanem ennek gyakorlati következményeit is elérné. Tőkés László egyike azoknak, akik biztosítják az erkölcsi nyugalmunkat, hogy a világ nem hagyja feledésbe veszni a szenvedésnek, a kegyetlenségnek és az ember kigúnyolásának eme rendszerét.

Tőkés László közösségének, általában a magyaroknak és ezen belül az erdélyi magyaroknak a képviselője. Egy neveltetés, egy kultúra, egy civilizáció képviselője. De jelképévé lett a román forradalomnak is. Egy adott pillanatban egyesített két közösséget, elérvén, hogy együtt nyerjenek bátorságot szabaddá válni. A Terror Háza által ma átadott Petőfi-díj azt üzeni, hogy Tőkés László nem csupán a sajátos önazonosság értékeit kifejező történelmi személyiség, hanem az, aki ezen értékeket egyetemes értelmezéssel egyesíti.

Budapest, 2009. december 17.

Gabriel Andreescu

összesen: 1716 db | 10 db/oldal

első vissza 140 | 141 | 142 | 143 | 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 | 150 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010