hírek

2009. december 15. kedd

Felszentelték az Új Ezredév Református Egyházközség imatermét

Ma délután Temesváron, több mint egy órás késést követően, az összegyűlt hívők türelmét jócskán próbára téve, megérkeztek a magyarországi és romániai díszvendégek is, azért hogy átadják, felszenteljék a gyárvárosi Új Ezredév Református Egyházközség csak részben kész templomának épületében berendezett imatermét.

Magyar Anna, Németh Zsolt, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Füzes Oszkár, Szilágyi Mátyás, Becsei Zsolt, Alföldi László, Toró T. Tibor, Fazakas Csaba és egyéb személyiségek jelenlétében Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tőkés László EP-képviselő szimbolikusan elvágták a szószék elé helyezett szalagot. Gazda István, az egyházközség lelkészének igehirdetését követően Orbán Viktor, Tőkés László és Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke mondott beszédet – utóbbi 500 ezer forintos támogatást ígért a templom továbbépítésére.

László Árpád, Nyugati Jelen, 2009. december 15.

2009. december 15. kedd

Temesvári memento

Megkezdődött tegnap Temesváron az 1989. decemberi forradalom 20. évfordulója tiszteletére szervezett egyhetes rendezvénysorozat. Az emlékhét keretében ma többek között Lech Walesa volt lengyel államfő, Emil Constantinescu román exállamfő és Orbán Viktor volt magyar kormányfő tart előadást a Béga-parti városban.

Lech Walesa, Orbán Viktor, Szűrös Mátyás, Deutsch Tamás, Pozsgay Imre, Emil Constantinescu – csak néhány személyiség azok közül, akik a hét folyamán részt vesznek az 1989-es forradalom huszadik évfordulójára szervezett temesvári megemlékezéssorozaton. A forradalmi emlékhetet a belvárosi református parókián, illetve a templomban nyitották meg tegnap délután.

Az ünnepélyes megnyitó előtt az Integratio Alapítvány fiataljai bejárták a húsz évvel ezelőtti események legfontosabb helyszíneit – a történelmi sétán Balaton Zoltán vezette őket, aki 1989 decemberében Tőkés László gyülekezetének presbitere volt, és a történésekben maga is részt vett. „Éljen Tőkés László! Szabadság!” – hirdeti újra a felirat a temesvári református parókia falán. A szavakat 1989 decemberében festette valaki a falra, s most rekonstruálva, egy táblára nyomtatva kerülhetett vissza annak a lelkészlaknak a külső falára, ahol a húsz évvel ezelőtti forradalom napjaiban Tőkés László akkori lelkipásztort védte a kilakoltatástól gyülekezete.

A tábla történetét Fazakas Csaba mostani Temesvár-belvárosi esperes idézte fel, ehhez Tőkés László csupán annyit tett hozzá: az ajtó másik oldalán ugyanez a felirat román nyelven is szerepelt. Bár a szervezők mindenkit meghívtak, aki azokban a napokban segített a parókia védelmében, a református istenháza nem telt meg. Az esperes a megnyitó igei bevezetőjében Dávid királyhoz hasonlította Tőkést, akit az ígéret szerint Isten megsegít, amerre csak megy.

„Tőkés László Temesváron bebizonyította: az igazságot nemcsak megölni, de kilakoltatni sem lehet” – jelentette ki ünnepi beszédében Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki akkoriban az egyik magyarországi napilap tudósítójaként dolgozott. Most Sólyom László magyar köztársasági elnök üdvözletét is elhozta. Hangsúlyozta: ha Tőkés László akkor nem teszi meg azt, amit megtett, ma nem lehetne itt a gyülekezet úgy, ahogyan most lehet.

A nagykövet az események etnikumokon túlmutató mivoltát húzta alá, azt mondta: itt, Temesváron morzsolták föl a kommunista diktatúrát, előbb egy gyülekezetben, majd népeket megmozgatva, hiszen Tőkés parókiáját december közepén már nemcsak magyarok, de románok, szerbek is védték. „Az igazság melletti kiállás erő: nagyobb bárminél, még a rendőrállamnál is” – összegzett Füzes Oszkár. „A forradalmak akkor törnek ki, amikor egy nép már kevésbé fél a megtorlástól is, mint az elnyomástól” – jelentette ki Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök.

Ő maga egyébként ’89 december elején személyes levélben fordult Nicolae Ceauşescuhoz, kérve: legyen vége a megfélemlítéseknek, hiszen már Magyarországnak is tudomása van róla, mi folyik a szomszédban, milyen módon bántalmazzák Tőkést és másokat is. A levél azonban sosem jutott el a címzetthez, az akkori román nagykövet ugyanis nem volt hajlandó kézbesíteni azt. Szűrös Mátyás az előtte szólóhoz hasonlóan úgy vélte: az igazi forradalom, népfelkelés Temesváron történt, bár Bukarest is kivette a részét az eseményekből, a rezsim valójában itt bukott meg.

„Azóta sok minden történt, de még nem jártunk a végére a dolgoknak: él a korrupció, nem értük még el az erkölcsi tisztaságot” – vonta le a következtetést a volt államfő. Utána Markus Meckel, az NDK utolsó külügyminisztere szólt az egybegyűltekhez: elmesélte, hogyan élte meg az 1989-es romániai eseményeket. Az est rendkívüli sajtóbeszélgetéssel folytatódott, amelyen az eseményekkor Temesváron dolgozó újságírók vettek részt, köztük Chrudinák Alajos, Sugár András, Gazda Árpád, lapunk főmunkatársa, illetve Nick Thorpe, a BBC riportere.

Nagy Orsolya, Krónika, 2009. december 15.

2009. december 15. kedd

Küzdelem és építés – húszéves a romániai rendszerváltozás

Temesváron 2009. december 14-én délután 5 órakor került sor a „Küzdelem és építés – húszéves a romániai rendszerváltozás”címet viselő forradalmi emlékév temesvári emlékhetének ünnepélyes megnyitójára.

1989 decemberében a temesvár-belvárosi templom köré sereglett, Tőkés László temesvári lelkipásztor kilakoltatása ellen tiltakozó temesváriak nemes felháborodásából nőtt ki a sorsfordító romániai népfelkelés. A templompalota ma megújult külsővel várja az emlékezőket – ám a felújítás munkálatai során egyben a múltnak is tisztelegtek. A forradalmi eufória „falfirkáját” megörökítették az utókor számára is: a restaurálásnál vigyáztak arra, hogy a Tőkés László melletti kiállást idéző 1989-es felirat továbbra is látható maradjon. (Itt jegyeznénk meg: az „1989-es graffiti” román megfelelőjét valakik még régebb „eltűntették”.) Az „Éljen Tőkés László! Szabadság!” szöveg „kéziratos” formáját híven megőrző emléktábla leleplezésével vette kezdetét a templomi megemlékezés, melynek nyitóáhítatában Fazakas Csaba esperes az egyházak közéleti szerepvállalásának szükségességét példázta a húsz évvel ezelőtti történelmi eseményekkel.

Toró T Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke főszervezőként megköszönte a szervezők és támogatók segítségét, és röviden ismertette a hét fontosabb eseményeit, kiemelve: a szervezők szándékai szerint nem csupán a megemlékezést szolgálják az ünnepi alkalmak, hanem az elmúlt két évtized eredményeinek, kudarcainak számbavételét is.

Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntőjében hangsúlyozta: ha húsz évvel ezelőtt Tőkés László nem teszi azt, amit tett, akkor mi ma nem lennénk itt, és nem tennénk azt, amit teszünk. Az igazságot nem lehet kilakoltatni, mondotta a nagykövet, majd a húsz évvel ezelőtti kilakoltatás kapcsán Tamási Áront parafrazálta: „azért vagyunk a világon, hogy ez a világ igazságosabb legyen, és mindenki otthon érezze magát benne.” – így foglalhatjuk össze Tőkés László akkori hitvallását. Füzes Oszkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az egykori temesvári lelkipásztor kiállása bebizonyította: egy nép igazsága melletti küzdelem nem valamely nemzet ellenében történik – és akkor ezt sok román milyen gyorsan megértette.

Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök köszöntőjének felvezetéseként Aszalos Géza színművész felolvasta a Magyar Köztársaságot 1989-ben kikiáltó államfő egykori, Nicolae Ceauşescu román diktátorhoz írt levelét, amelyben Tőkés László mellett állt ki.

Szűrös Mátyás beszédében rámutatott, hogy húsz év távlatából megállapítható: igazságot tett a történelem, hiszen Ceauşescu elbukott – mert a diktátorok sorsa az, hogy vagy kivégzik őket, vagy megőrülnek (ha marad egy kis lelkiismeretük); ezzel szemben Tőkés Lászlót előbb püspökké, majd európai parlamenti képviselővé választották. A volt államfő Adyt idézve megállapította: „viharvert” nemzetek voltunk ezelőtt két évtizeddel Közép-Kelet-Európában, és megszülettek a „nagy dolgok”, mert „bátrak voltak, akik mertek”.

Markus Meckel, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) rendszerváltó volt külügyminisztere köszöntőjében felelevenítette emlékeit. Adalékolta: evangélikus lelkészként már az 1970-es évektől ismeretségbe került Tőkés László édesapjával, Tőkés István teológiai professzorral, és ettől az időtől kezdve figyelemmel követte az erdélyi magyarok sorsának alakulását. Meckel – többek között – arról a pillanatról is beszélt, amikor a német rádiók tudósítani kezdtek a temesvári eseményekről. Mint elmondta, a frissen alapított keletnémet szociáldemokrata párt képviselőjeként egy kerekasztal-konferenciára készülvén épp a beszédén dolgozott, amikor – az akkori szokás szerint – még név nélkül tudósítottak 1989 decemberérének Temesvárjáról. Ő másnap már Tőkés László nevét „megelőlegezve” hívta fel a figyelmét a dialógusba bocsátkozó kelet- és nyugatnémet képviselőtársainak, arra kérvén őket, hogy segítsenek a temesváriaknak. Az egyházi szerepvállalás kérdése kapcsán Meckel rámutatott: az NDK protestáns egyházai kiemelkedő szerepet játszottak a békés átmenetben, csakúgy, mint ahogyan a lengyelországi katolikusok is fontos szerepet vállaltak a Szolidaritás-mozgalom kiteljesedésében. A német rendszerváltó személyiség tömören összefoglalta a rendszerváltozások lényegét: a szabadság győzelme az igazság győzelme.

Markus Meckel ugyanakkor arra is kitért, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat az a Herta Müller kapta, aki épp a Bánság életéről írva mutatta meg, mennyire fontos az emberi méltóság kérdése egy diktatúrában. Az egyéni méltóság megtartása és megvédése jellemezze az a mi társadalmainkat – kívánta beszéde zárásaképp.

Az ünnepség folytatásaképp Szőcs Géza bemutatta a Memento 1989–2009 című kiállítást. „Hírlapíróként” számára a mozgó kiállítás lényege: emlékeztetni és megmutatni. A volt ellenzéki költő szerint a Berlini Fal felépítése óta az európai kultúrát élénken foglalkoztatja a „fal” fogalma. Ennek kapcsán a „hallgatás fala” szintagmájának felvillantotta egy másik jelentésárnyalatát is: ezt a falat sokan építettük, mondotta, és idézte a Pink Floyd híres „A Fal” című zenedarabjának ismert sorát: „Te is csak egy tégla vagy a falban…”

A kiállított fényképek értékelésekor az Ellenpontok szamizdat folyóirat szerkesztője kitért arra is: az elmúlt húsz a történelem átírásának kísérletéről szólt. A hallgatás fala helyett szép lassan felépült az elhallgatás fala, jelezte a költő. Abban, hogy nem sikerült hamis történelmet gyártani, nagy szerepe volt azoknak az újságíróknak, fotográfusoknak, akik ezt nem engedték.

Művészi közjátékként egy „hangoskönyv-részlettel” gazdagodhattak az ünneplők, amelyet Aszalos Géza és Tar Mónika temesvári színészek adtak elő. Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztornak az 1989-es temesvári eseményekről „belső szemszögből” megírt könyvéből olvastak fel részleteket nagy átéléssel a színészek.

Ezután könyvbemutatókra került sor: Joel David és Antal János szerzőpáros Rev. Revolution című könyvét Hámos László, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke mutatta be. A Tőkés László életéről egyes szám első személyben írt angol nyelvű művet Hámos emlékdús előadással vezette fel, többek között szólt az amerikai magyarok segélyakcióiról, lobbimunkájáról, Tőkés László amerikai útjának emlékezetesebb pillanatairól is.

Második könyvként Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítójának ’89 The Unfinished Revolution című művét Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke méltatta a szerző jelenlétében. A román forradalmár kiemelte: Nick Thorpe könyvét hitelesíti, hogy már huszonöt éve a BBC-nél dolgozik, 1989-ben is ő tudósított a romániai forradalomról – márpedig a BBC-ről mindannyian tudjuk, milyen rigurózus módon ragaszkodik az objektivitáshoz, és milyen példaértékű etikai kódex szabályozza az újságíróik munkáját. Nick Thorpe röviden felszólalásában a könyve alapkérdését járta körül: mi indítja az embereket, mi adja a bátorságot ahhoz, hogy kimenjenek az utcára? Elgondolkodtató megállapítása szerint a román diktátor nem számolt a falusi emberek, a faluról városba származott emberek bátorságával.

Utolsó előtti mozzanatként felolvasták David Stancliff, Salisbury anglikán püspökének levelét Tőkés Lászlóhoz, amelyben a püspök a keresztény értékek fontosságáról írt.

Tőkés László rövid köszönetnyilvánításával zárult a megnyitó. A püspök Szabolcska Mihály templomában arra a hűségre figyelmeztetett, ami temesvári lelkészköltőt jellemezte. Amikor Erdély Romániához került, Szabolcska Mihály vállalta az itthon maradás küzdelmes állapotát – ezt a példát kell szem előtt tartanunk, jelentette ki Tőkés László. Európai képviselőnk kegyeletteljesen emlékezett meg Újvárossy Ernő mártíromságáról, hiszen a temesvári mérnök elkötelezett hívőként az első áldozatává vált a temesvári megtorlásnak még a forradalom tényleges kirobbanása előtt.

A volt temesvári lelkipásztor – az ő szerepére rákérdező Nick Thorpe-nak a nyilvánosság előtt is válaszolván – rámutatott: éppen az volt az erő, hogy Isten után egy közösséget alkottak a temesvári reformátusok. A közösség jelenti a legtöbbet, és erre törekedjünk a továbbiakban is – emelte ki Tőkés.

A kommunizmus legnagyobb bűne, mondotta a püspök, hogy szétverte az emberi kapcsolatokat, bizalmatlansággal fertőzte még a legbensőségesebb viszonyainkat is – és épp a közösség volt az, aki szembe tudott szállni a kommunista diktatúrával. Tágabb értelemben a nyilvánosság, a média is közösségként segített a küzdelemben.

A megnyitó végén egy perc néma csenddel adóztak a temesvári forradalomban elhunyt áldozatok emlékének.

Az est rendkívüli sajtóklubbal folytatódott a Csiki Gergely Színház stúdiótermében. A jelen lévő újságírók – Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, aki egykori újságíróként moderálta a beszélgetést Gazda Árpáddal egyetemben, Chrudinák Alajos, Sugár András, Salamon Rudolf, Michele Claire, Nick Thorpe, Szőczy Árpád és Boros Zoltán – mind részt vettek a „hallgatás falának” lebontásában. A média hősei belső titkokat osztottak meg, a „Szekuritáté szoros emberfogásában” készült interjúkról meséltek, valamint beszéltek a sajtó lehetőségeiről a pártállami diktatúra működő cenzúrájának keretei között.

Érdekes momentuma volt a beszélgetésnek, amikor kiderült, hogy az egymással együttműködő kanadai francia újságírók, illetve a Panoráma stábja húsz év elmúltával némileg különböző történetekkel rendelkeznek az elhíresült interjúról, amit a kanadaiak készíttettek, de a Panoráma játszott be. Továbbá az is napvilágra került, hogy egészen addig Romániáról a Nyugatnak nemigen voltak információi, az atomerőműveken, illetve az energetikai együttműködésen kívül az egyszerű nyugati polgár nem is hallott a romániai állapotokról – a román diktatúra hírzárlata és dezinformációs hálózata eredményesnek bizonyult. A Panoráma-interjú jelentette az első nagy áttörést az „elhallgatás falán”, ebből később részeket vettek át nyugati és amerikai televíziós csatornák is.

A közönség soraiból érkező hozzászólások tovább árnyalták a képet: Tőkés László testvére, Tőkés István a magyar diaszpóra megfeszített munkájára hívta fel a figyelmet, amelynek eredményeként kisebb híreket sikerült elhelyezni a nyugati sajtóban.

A külön-külön is élő történetekből mégiscsak összeállt a történelem a késő éjszakába nyúló beszélgetés folyamán.

Temesvár, 2009. december 15.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

2009. december 10. csütörtök

A román néppárti delegációt nem zavarja Ceauşescu szobra

Amint azt a sajtó már hírül adta, a német egység helyreállításával, valamint az európai integrációval kapcsolatos történelmi döntések helyszínén, a bonni parlament egykori épületében kezdte meg kongresszusát az Európai Néppárt ma, 2009. december 10-én (EPP).

Az 1989-es sorsfordító, az Európai Parlamentben „a változás éveként” nevesített esztendő után két évtizeddel Milan Zver szlovén néppárti EP-képviselő nyilvánosan adott hangot felháborodásának amiatt, hogy a szlovén államfő állami kitüntetésben részesítette a volt kommunista nómenklatúra egy tagját. Mivel ilyen irányú tapasztalatával a szlovén képviselő nincs egyedül a volt kommunista blokk EU-hoz csatlakozott országainak EP-képviselői közül, többen csatlakoztak egy olyan határozati javaslathoz, amelyben az Európai Néppárt – az Európai Parlament tavaly évvégi, a kommunizmus bűneit elítélő határozatát erősítve, a kommunista múlt továbbélését megakadályozandó – elítéli a kommunista önkényuralmi jelvények újbóli használatát, és a kommunista diktátorok emléke előtt való hódolást. Tőkés László javaslatára a határozattervezet eredetileg két romániai vonatkozású eseményt is elmarasztalt, nevezetesen a Scorniceşti-ben felállítandó Ceauşescu-szobor, és a marosvásárhelyi Guşă-szobor felállításának tervét.

2009. december 9. szerda

Tőkés László Bukarestben: nem történt meg az igazi rendszerváltás

Tőkés László EP-képviselő 2009. december 9-én Bukarestben találkozott a Társadalmi Párbeszédért Csoport (Grupul pentru Dialog Social) tagjaival. A megbeszélés moderátora, Rodica Culcer kérésére Tőkés László a húsz évvel ez előtti forradalom tanulságairól beszélt. Máig érvényesnek tartja akkori bátorságot adó hitvallását, hogy „az Istennek kell engedelmeskedni és nem az embernek”. Húsz év elteltével még nem történt meg az igazi rendszerváltás, de hát – ugyancsak bibliai jelképpel élve –: a Mózes által vezetett zsidók is csak negyven évi vándorlás után érkeztek az Ígéret földjére. Az eltelt két évtizedet a tényleges rendszerváltás híveinek és a kommunista, korrupt és önző magatartás képviselőinek a harca jellemezte. Herta Müller Nobel-díjas írónő könyvéről megjegyezte: a kommunizmus lényegének a megragadása és elemzése adhat erőt és irányvonalat a múlt rendszer továbbélése elleni küzdelemhez. Tőkés kifejezte reményét, hogy nem kell negyven évet várni arra, hogy a valódi rendszer- és szemléletváltás megtörténjen.

2009. december 6. vasárnap

Tőkés László: Romániában nem működik az Obama-effektus

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap, 2009. december 6-án déli 12-kor adta le voksát a nagyváradi 113-as számú szavazókörzetben. „Nagyon nehéz dolga van egy romániai választópolgárnak – nyilatkozta a szavazás után –, amikor olyan pártok, és azoknak támogatottjai között kell választani, akik többé vagy kevésbé a volt kommunista egypártnak a leszármazottai. Különösképpen érvényes ez a szociáldemokrata pártra, amely nem tévesztendő össze a nyugati szocialista és szociáldemokrata pártokkal, amelyek különböző mértékben hiteles baloldali értékeket képviselnek. Az SZDP [PSD] viszont hangsúlyosan posztkommunista párt, amiképpen a magyarországi MSZP is az, hiába tetszeleg akár egyik, akár másik az európai baloldalon.” A püspök hangsúlyozta, hogy lelkiismerete nem engedte meg, hogy a szociáldemokrata párt államelnökjelöltjére szavazzon, két rossz közül a kisebbet kellett választania.

2009. december 5. szombat

Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon

Zsúfolásig megtelt szombat este a nagyváradi református püspöki palota díszterme, ahol Egy a nemzet címmel rendezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló, az elhíresült 2004. december 5-ei népszavazás ötödik évfordulója alkalmából megemlékező találkozót.

Az ezelőtt öt esztendővel Magyarországon megtartott és az egész magyarságra nézve csúfos kudarcot eredményező népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. A rendezvény rövid áhítattal kezdődött, Pálfi József váradréti lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora igei alapon mutatott rá a fájdalmas múlton való túllépés és a cselekvő önmeghaladás szükségességére. A Szózat eléneklését követően a meghívott neves politikai személyiségek mondták el véleményüket a kettős állampolgárságról, illetve villantottak fel politikai és társadalmi diagnózisokat mind az anyaország, mind az elcsatolt részek múltjáról és jelenéről.

2009. december 2. szerda

Az EP Emberi Jogi Bizottságának (DROI) munkahetéről

2009. november 30–december 1. között, Brüsszelben az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága (DROI) a bizottsági hét keretében megtartotta soron következő munkaülését, amelyen – annak rendes tagjaként – Tőkés László EP-képviselő is részt vett. A hétfői ülésen sorra került tartalmas eszmecserén a svéd soros elnökség számolt be az emberi jogok terén végzett munkájáról, az idén augusztusban – szintén a DROI ülésén – közzétett munkatervnek megfelelően. Elinor Hammarskjöld, az elnökség képviselője hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok szellemében – többek között – sikerült láthatóbbá tenni az EU emberjogi akcióit, hatékonyabban felhasználni a rendelkezésére álló eszközöket, és ilyen módon erőfeszítéseik eredménnyel jártak.  Az óriási kihívások ellenére a Kínával, valamint Oroszországgal folytatott párbeszédet sikerült előremozdítani. Továbbá kijelentette, hogy emberjogi téren az Unió csupán akkor válhat látható globális tényezővé, ha iránymutatásainak következetes végrehajtására törekszik a világ minden régiójában. 

2009. december 1. kedd

A magyar kisebbségek a Lisszaboni Szerződésről

A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Képviseleti Irodája (HUNINEU) szervezésében 2009. december 1-én, a Lisszaboni Szerződés életbelépésének napján tartottak sajtótájékozatót a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek vezető képviselői Brüsszelben, az Európa Parlament épületében.

A szervezők nevében Zákonyi Botond, az érdekképviseleti iroda vezetője szólt elsőként a megjelentekhez. Ismertette a rendkívüli sajtótájékoztató célját, majd bemutatta a megszólaló európai, illetve határon túli képviselőket.

2009. november 27. péntek

Húsz év után – konferencia Ljubljanában

A Jože Pučnik Intézet szervezésében 2009. november 26–27-én, Ljubljanában nemzetközi tudományos konferencia keretében emlékeztek meg a kelet-közép-európai változások 20. évfordulójáról.

A konferencia kiemelkedő vendége volt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, akinek a mértékadó előadása nyomán, a rendezvény első napján az Európa: Küzdöttem, Győztem című könyvét is bemutatták. Szintén a kezdőnapon tartott előadást Szent-Iványi István, volt EP-képviselő.

összesen: 1716 db | 10 db/oldal

első vissza 143 | 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 | 150 | 151 | 152 | 153 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010