hírek

2009. június 7. vasárnap

Szilágyi Zsolt is szavazott

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyén szerepelő politikus vasárnap, 2009. június 7-én déli 12 órakor szavazott Nagyváradon. Vele tartott felesége, Ágnes, és másfél éves kisfia, Márton, aki, Szilágyi megfogalmazása szerint, már most tanulja a demokráciát.

2009. június 7. vasárnap

Tőkés László voksolt

Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője vasárnap, 2009. június 7-én reggel fél nyolc után pár perccel Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök kíséretében a nagyváradi 112-es szavazókörzetben járult a szavazóurna elé. Szavazatának leadása után az újságíróknak nyilatkozott: „Természetesen a magyar képviselet erősítését tartottam szem előtt – jelentette ki.

2009. június 4. csütörtök

Felhívás

Nyolcvankilenc esztendővel ezelőtt, az I. világháborúban győztes hatalmak mesterségesen megvont határokkal választották el egymástól az egyes magyar nemzetrészeket.

Húsz éve annak, hogy a rendszerváltoztató temesvári felkelés, valamint a Berlini Fal leomlása nyomán kezdetét vehette a trianoni határok lebontása és a határok fölötti békés nemzetegyesítés. Ennek a folyamatnak szolgál természetes keretéül az Európai Unió. A szabad nemzetek Európájában az országhatárok többé nem elválasztják egymástól az egyes népeket – hanem jelképessé válnak.

2009. június 4. csütörtök

Felhívás

Románia elnökének, Traian Băsescu úrnak,
Románia miniszterelnökének, Emil Boc úrnak,
Románia főügyészének, Laura Codruţa Kövesi asszonynak.

Ezekben a napokban lesz húsz éve annak, hogy kiprovokálták a marosvásárhelyi fekete márciusi etnikai konfliktusokat.

A civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket.

A közlemúltig titkosított dossziék újranyitásával a hazai közvélemény bizakodni kezdett az 1989. decemberi forradalommal és a bányászjárásokkal kapcsolatos vizsgálatok kimenetelét illetően.

Ugyanez nem mondható el az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ügyiratokról. A helyi lakosság megfélemlítésére és megveretésére Marosvásárhelyre hozott görgényvölgyi lakosok felbujtóiról, a beutaztatás szervezőiről egy szót sem lehet hallani.

A tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – közösségünkre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan.

Ez a helyzet összeegyeztethetetlen az országunk által az Európai Uniós csatlakozáskor tett vállalásokkal, a romániai kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság jelentésével, valamint a jelentés bemutatásakor történt elnöki és parlamenti állásfoglalásokkal.

Az igazság kiderítéséért és a törvény előtti egyenlőség követelményének megfelelően azonnal újra kell kezdeni az 1990. március 19.-20.-i marosvásárhelyi konfliktus megszervezői elleni nyomozati eljárást.

Kérjük:

  1. azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását,
  2. azoknak az azonosítását, akik megszervezték a népi miliciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni,
  3. azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák.

Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NPKD és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat. (A legkirívóbb Sütő András közismert Herder és Kossuth díjasnak írónak, a Román Írószövetség tagjának az esete).

Az 1990. március 19-20.-i marosvásárhelyi cselekmények rendkívül súlyosak, a tettesek eltitkolása jogilag és erkölcsileg egyaránt elítélendő. Ezek a cselekedetek a Büntető törvénykönyv 357. szakaszának a hatálya alá esnek, ezért az elkövetők meg nem büntetése a román igazságszolgáltatás szégyenfoltja.

1990 gyászos emlékű fekete márciusa komolyan rombolta Románia nemzetközi hírnevét és semmissé tette az ország – az 1989-es Decemberi Forradalom győzelme által szerzett – hitelét. Azoknak a sötét manipulációknak sorát nyitotta meg, amelyeket az Egyetem téri tüntetők 1990. június 13-15.-i szétverése, az egymást követő bányászjárások jelentettek. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események késleltették az ország demokratizálódását, EU és NATO csatlakozásunkat, súlyosan veszélyeztették a belbiztonságot, a Magyarországgal való jószomszédi viszonyt és megmérgezték a román-magyar együttélést, a véres balkáni konfliktusoknak az előestéjén.

Városunk tisztánlátó és előre látó polgárainak érdeme az, hogy az 1990. márciusi események nem fajultak el.

Tiszteletünk azoké a nőké és férfiaké, fiataloké és időseké, magyaroké, románoké és cigányoké, a különböző nyelvűeké és hitüké, akik azokban a zavaros napokban kezet adtak egymásnak, azért, hogy megmentsék mindnyájunk békéét és becsületét.

Figyelembe véve azt a szerves kapcsolatot, amelyik a diktátor házaspárnak a politikai színpadról való eltűnése előtti rezsim bűntettei és azoknak elkövetői és az 1990 december 22.- ét követő  polgári és halálos áldozatok között fennáll, felkérjük Önöket, hogy intézkedjenek azért, hogy kiegészüljön a Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet hatásköre. A kommunizmus bűneinek kivizsgálása mellett szükségesnek látszik az azt követő posztkommunista korszak, különösen az 1990. január-februári „munkás” tüntetések, az etnikum közi konfliktusok (Régen – 1990. február, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – 1990. március) és a bányászjárások történetének a feltárása.

Felhívjuk a figyelmet a totalitárius kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek glorifikálását elítélő 2009. december 5-9.-i Európai Néppárti Kongresszus határozatára is.

Szükségünk van az igazságra! Igazság nélkül nem létezhet jogállamiság, tolerancia, kölcsönös bizalom és megbékélés!

A nyilatkozat a 2010. március 19.-én Marosvásárhelyen rendezett Igazság és Tolerancia Menet részvevői nevében került kihirdetésre. A menetet az 1990. március 19-20.-i tragikus események húszadik évfordulója alkalmából tartottuk meg.

2009. június 4. csütörtök

Szabadságot, demokráciát, autonómiát Erdélynek!

Azt üzenjük mi, Székelyföld, Erdély magyar népe: Erdélyt nekünk nem lehet ideadni, mert Erdély nem a románoké, hanem a miénk, a miénk is, Erdély a közös tulajdonunk! Húsz éve próbálják a magyarságot letiporni, elűzni, de nem sikerült, és most sem fog sikerülni, mert nem hagyjuk visszafordítani a történelmet – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Marosvásárhelyen tartott nagygyűlésen.

Az RMDSZ és az EMNT felhívására közel tízezren gyűltek össze Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen, a magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásul tartott rendezvényen. Sokan székely népviseletben, RMDSZ és székely zászlókkal érkeztek a központi térre, ahol Markó Béla szövetségi elnök mellett többek között Tőkés László, az EMNT elnöke, valamint a két szervezet számos vezető tisztségviselője is részt vett.

2009. június 3. szerda

Áttörni a közöny falát

A kevesebb magyar képviselő több románt jelent – vonta le a következtetést lapunknak Tőkés László. Az EP-képviselő arra figyelmeztet, hogy a magyar szavazók alacsony részvétele Brüsszelben is megbosszulhatja magát, nehezebb lesz a magyar ügyeket képviselni.

2009. június 3. szerda

Nehéz magyarnak lenni a világban, mégsem lehetetlen

Pünkösd harmadnapján, 2009. június 2-án koraeste Tőkés László püspök, EP-képviselő a brassói belvárosi református egyházközséget látogatta meg. A zsúfolásig megtelt templomban igét hirdetett, majd ezt követően Toró T. Tibor képviselőjelölttel közösen fórumon vettek részt a jelenlevő egyháztagok körében.

2009. június 1. hétfő

Ne szakítsuk szét a krisztusi nyájat

Pünkösd másodnapján, 2009. június 1-én délelőtt, Érsemjénben hirdette Isten Igéjét Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő. Az Apostolok Cselekedetei 20,28 alapján tartott ünnepi igehirdetés a Szentlélek összetartó erejének példázatával arra buzdította az érsemjénieket, hogy minden erejükkel az összefogás útját igyekezzenek munkálni. A közösségi – egyházi és világi – vezetők felelőssége, hogy vélt vagy valós sérelmeiken felülemelkedve, kizárólag a reájuk bízottak javát keressék, mindenek fölött a „nyáj” érdekeire legyenek tekintettel. Márton Áron katolikus püspök éppen 60 éve tartotta utolsó beszédét a csíksomlyói búcsún, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikén, mielőtt a kommunista hatóságok betiltották azt. Beszédében „ostromlott várhoz” hasonlította erdélyi magyarságunk helyzetét. Húsz esztendővel ezelőtt ugyanilyen ostrom alatt állott Temesvár és „erdélyi Sionunk”. Mindez – változott formában – jelenlegi helyzetünkre is érvényes. Nem hagyhatjuk tovább gyöngíteni, egymástól elszakítani a krisztusi nyájat, hanem a Szentlélek erejével azon kell lennünk, hogy mindnyájan visszataláljunk egymáshoz és Istenhez.

2009. június 1. hétfő

Pünkösd

Pünkösd szombatján Tőkés László EP-képviselőjelölt, Szilágyi Zsolt, a jelöltlista negyedik helyezettje és Toró T. Tibor EMNT-alelnökök kíséretében részt vett a hagyományos Csíksomlyói zarándoklaton. Az idei búcsú egybeesett a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a Ferences-rend létrehozásának 800. évfordulójával. A több százezres tömeget Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek köszöntötte, majd ezt követően Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tartott szentbeszédet. A június 7-én sorra kerülő EP-választások szellemében, az érsek beszédében hangsúlyozta, hogy az összefogás elengedhetetlen fontosságú a kárpát-medencei magyarok között, hiszen súlyos erkölcsi válságban élünk. A búcsún részt vett számos magyar politikus, közöttük Gál Kinga és Németh Zsolt.

2009. május 29. péntek

Tőkés László és Gál Kinga a Gyimesekben

Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás Listájának vezetője vendégével, Gál Kinga Erdélyből elszármazott fideszes EP-képviselővel, képviselőjelölttel Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, képviselőjelölt társaságában ma délelőtt a Gyimesekbe látogatott.

Első állomásukon, Gyimesbükkön Deáki András fogadta őket. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyezettje kifejtette: a magyar ügy egységét jelzi, hogy itt, Gyimesbükkön olyan EP-képviselők, mint Gál Kinga és Tőkés László együtt vannak jelen. Szilágyi Gál Kingát külön üdvözölve elmondta, hogy a Fideszen belül nagy elkötelezettséggel és szakértelemmel vitte az erdélyi magyarok képviseletét, Tőkés Lászlóval szövetségben együtt mutatják be a magyar ügyet az Európai Parlamentben. Egy hete Orbán Viktor volt vendégünk, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, és a Fidesz-MPSZ elnökének szavait is megidézve felhívta a figyelmet: június 7-e egyben vizsga is lesz, ettől függ, hogy mennyire lesz erős az erdélyi-magyarországi-felvidéki összefogás.

összesen: 1650 db | 10 db/oldal

első vissza 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 | 150 | 151 | 152 | 153 | 154 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010