hírek
Báró Jósika Miklósra emlékeztek Brüsszelben
Ma délelőtt, egykori brüsszeli lakóházában, mely jelenleg a Ten-Noey flamand kulturális központ székhelyéül szolgál, megemlékezést tartottak báró Jósika Miklós, erdélyi regényírónk, az Abafi című neves történelmi regény szerzője, „a magyar Walter Scott” tiszteletére. Az eseménynek különleges színt kölcsönzött az a körülmény, hogy meghívottai voltak három hazai magyar tanintézet tanár- és diák-képviselői, melyek nagy történelmi regényírónk nevét viselik. A tordai, etédi és a magyarországi Napkoron működő Jósika Miklós-iskolák diákjai közös irodalmi műsorral adóztak az emigrációba kényszerült író és felesége, báró Podmaniczky Júlia emlékének. A helybéli magyar közösség képviselőjeként Kun Miklós professzor vállalta az alkalom megszervezését, aki egyébként egy három nyelvű – magyar, francia és flamand – Jósika-emlékkönyv, valamint egy, a belga–magyar kapcsolatok évszázados történetéről szóló, tekintélyes kiadvány szerzője.
Válasz Tabajdi Csabának
Tőkés László európai képviselő az Európai Parlament 2009. október 7-i, brüsszeli plenáris ülésén a brutális módon megalázott és kegyetlenül hosszú börtönbüntetésre ítélt Temerini Magyar Fiúk védelmében és kiszabadítása érdekében szólalt fel. Ezzel egy időben több magyar EP-képviselő – köztük Bauer Edith és Schöpflin György – a szélsőséges szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel a szavukat.
Aznapi tájékoztatásunkban – egyebek mellett – arra is rámutattunk, hogy: „Mindezekkel, illetve a közösségi magyar érdekvédelem szellemével éles ellentétben állott, és disszonáns érzéseket váltott ki Tabajdi Csaba EP-képviselő, a Magyarországi Szocialista Delegáció vezetőjének felszólalása, melyben a szerb törvényhozás kisebbségvédelmi jogalkotását magasztalta, és Szerbia európai csatlakozását propagálta”.
Tőkés László a temerini magyar fiatalok kiszabadításáért szólt az EP-ben
A szerbiai magyarverések széles körű visszhangot váltottak ki világszerte – olyannyira, hogy 2005 januárjában még az Európai Parlament is tényfeltáró bizottságot küldött ki Délvidékre, a jelenség kivizsgálására.
Ezzel szemben a Temerini Magyar Fiúk ügye sajnálatos módon háttérbe szorult, mivel ez esetben látszólag egy szerb férfi volt a történet szenvedő alanya.
Való igaz, hogy az öt éve raboskodó temerini fiúk Zorán Petrovicsot súlyosan bántalmazták. Ettől kezdve azonban a drámai esemény szenvedő alanyaivá egyértelműen ezek a magyar fiatalok léptek elő, akik a többségi nacionalizmus könyörtelen logikája szerint olyanképpen váltak a szerb hatóságok áldozataivá, miképpen Malina Hedvig a szlovák vagy Cseresnyés Pál a román hatalom megtorlásának.
Többnyelvűség az EU-ban és Moldova
Az Európai Parlament 2009. október 6-i, brüsszeli munkanapján Tőkés László erdélyi képviselőnk – egyebek mellett – a Művelődési és Oktatási Bizottság (CULT) délelőtti ülésén vett részt, melynek rendes tagja, délután pedig az Európai Unió – Moldova Parlamenti Együttműködési Bizottság munkájába kapcsolódott bele.
1. A CULT-bizottság ülésén, annak meghívottjaként Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztos számolt be eddigi munkájáról (2007–2009) és annak eredményeiről. Általánosságokban mozgó beszámolójában – többek között – az Unió kulturális értékeiről, valamint a soknyelvűség erkölcsi, politikai és gyakorlati hasznáról beszélt, külön is kihangsúlyozva, hogy a kulturális és nyelvi sokféleség hatásos ellenszere az intoleranciának. Az ún. barcelonai irányelvet (2002) is idézte, mely az EU polgárai számára távlati célként irányozza elő saját anyanyelvük és két másik nyelv használatát. Külpolitikai vonatkozásban arról is beszámolt, hogy a multilingualizmus tárgyában tavaly Kínával és Indiával is sikerült egy együttműködéses megegyezést kötniük. Előterjesztését a bevándorlók nyelvi-társadalmi integrációjának a „provokáló” kihívásaival, illetve a biztosi hivatal jövőbeli terveinek ismertetésével zárta.
Tőkés László javaslata az EP Emberi Jogi Bizottságában
Ezen a héten (szeptember 28–október 1) a szakbizottságok üléseztek az Európai Parlamentben. Tőkés László EP-képviselő a külügyi és az emberi jogi bizottság tagjaként ezek ülésein vett részt. A bizottsági ülések és a különféle parlamenti rendezvények kiemelt témájának számított az emberi és kisebbségi jogok kérdése.
A DROI/Emberi Jogi Bizottság ezúttal az oroszországi helyzetre összpontosított. Kedden Andrei Nyekraszovnak az orosz-grúz háborúról készült megrázó dokumentumfilmjét vetítették és vitatták meg. Szerdán délelőtt egy Oroszországról szóló szemináriumra, délután pedig egy ugyancsak erre vonatkozó meghallgatásra került sor.
Az EMNT figyelőszolgálata a Maurits Coppieters Központ tagjává vált
Wales fővárosában, Cardiffban tartotta idei közgyűlését 2009. szeptember 26-án az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) politikai háttérintézménye, a Maurits Coppieters Központ. A Központ az EFA megálmodójának, első európai parlamenti képviselőjének, a flamand Maurits Coppietersnek (1920-2005) nevét viseli. Az Európai Bizottság által támogatott intézmény célkitűzése az európai régiók monitorizálása, az adatok feldolgozása és az európai politikai köztudatba való bevitele. A Központ erősen elkötelezett a tényleges európai integráció, valamint a demokratikus nemzeti, illetve regionalista mozgalmak felé, ugyanakkor európai szintű együttműködést kíván biztosítani az országos és regionális politikai műhelyek részére.
Tőkés László levele az SZNT közgyűléséhez
A Székely Nemzeti Tanács tagjainak
Tisztelt Küldöttek!
Kedves székely Bajtársaim!
Szeretettel és aggodalommal üdvözlöm a székely székek egybegyülekezett képviselőit a Székely Nemzeti Tanács gyergyócsomafalvi ülésén.
Testvéri és bajtársi szeretettel gondolok Rátok, annál is inkább, mivel 2003-ban, a szatmárnémeti Láncos-templomban tartott rendkívüli bővített egyházkerületi Közgyűlésen a közösségi önrendelkezés ügyét közösen emeltük ki a feledés homályából és hoztuk ki a szőnyeg alól, elindítva azt a folyamatot, melynek eredményeképpen még abban az esztendőben megalakíthattuk a Székely Nemzeti Tanácsot, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot.
Egyház és közélet
Tőkés László európai parlamenti képviselő a 2009. szeptember 24-i sajtóértekezletét két nagy témakör mentén súlyozta.
Az első fontosabb kérdéscsoport az egyházi események kapcsán bontakozott ki: Tőkés László az egyházi közéleti szerepvállalás mintapéldájaként emelte ki a 2009. augusztus 30-i Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót, amikor a szegedi Dómban a magyar egyházak elöljárói a határon túlra szakadt nemzetrészek jogai mellett álltak ki, többek között a szlovákiai nyelvtörvény, az ukrajnai oktatási törvény, valamint a csángók anyanyelvi misézésének akadályozása ellen emelve fel szavukat. Az egyházi eseménynaptár következő két fontos momentumaként a nemrégiben lezajlott IV. Partiumi-Felvidéki Találkozót említette, amely alkalomból a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) testvéregyházaként a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetésével a felvidéki református magyarok küldöttsége látogatott el Nagyváradra. 2009. szeptember 23-án a Lelkészértekezleti Szövetség rendes évi gyűlésére került sor, amelyen sikeres és őszinte nyílt vitát folytattak az egyházi titkosszolgálati átvilágítás szükségességéről a nemrégiben megjelent Szigorúan ellenőrzött evangélium első kötete apropóján. A lelkészértekezleten előadást tartott a könyv szerzője, Molnár János is, aki készségesen válaszolt a lelkészek által felvetett kérdésekre.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása az RMDSZ kormányzati szerepvállalási szándékáról
Az RMDSZ elnöke az SZKT legutóbbi ülésén tartott politikai helyzetértékelésében kifejtette: az általa vezetett Szövetség kész részt venni bármilyen összetételű kormánykoalícióban, ha ez előrelépést eredményez a kisebbségi jogok területén.
Egy politikai párt természetéből eredően törekszik a végrehajtó hatalomban való részvételre, a kormányzás viszont nem lehet öncél, a miniszteri és államtitkári bársonyszékek megszerzése, hanem kizárólag eszköz egy politikai program gyakorlatba ültetésére.
Az erdélyi magyarság politikai programjának stratégiai lényege változatlan az elmúlt húsz évben: közösségként való megmaradásunk garanciája a közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtése, az autonómiák közjogi intézményrendszerének létrehozása és működtetése a demokrácia és a jogállamiság keretei között.
„Orra bukva az avaron, / és menni tovább mégis”
Újvárossy Ernő halálára emlékeztek vasárnap, 2009. szeptember 20-án az 1989-es események kiinduló helyszínén, a temesvár-belvárosi református templomban. Újvárossy Ernő Temesvár első halottja volt, 1989 szeptemberében találtak rá holtan a városszéli erdőben. Az 1989-es belvárosi templombővítés kulcsembereként kiállt református egyháza mellett, a folyamatos zaklatások, fenyegetések ellenére mindent megtett az építkezés előremozdítása érdekében – halálának okaira azóta sem derült fény.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
