Tőkés László beszéde

"1989-2009, 20 év szabadság"
Az ENP romániai küldöttségének szervezésében
Strasbourg, 2009. december 16.

Ma ünnepeljük a kommunista rendszer bukását Romániában.

Számunkra, románok, lengyelek, csehek, magyarok, szlovének számára gyilkos rendszer volt a kommunizmus. És nem csupán azért, mert embereket gyilkoltak meg, hanem azért is, mert a rendszer megpróbálta megölni a reményt és a szabadságot is. Ez tökéletesen szemlélteti, hogyan működött a rendszer, és miért volt emberellenes a kommunizmus.

Minden parancsuralmi rendszer az emberi lét és az emberi méltóság ellen irányul. A kommunizmust és a nácizmust egyformán kell kezelni. A nácizmus bukását a nürnbergi per követte, a kommunizmus bukása nem végződött a rendszer valódi nemzetközi elítélésével.

Ennek okán javaslom egy Európai Büntetőbíróság felállítását, hogy ítéletet hozzon a kommunizmusban elkövetett bűntettek ellen. Nevezzük a „nürnbergi per” analógiájára „temesvári pernek”. Ez lehetővé tenné a kommunista rezsim idején elkövetett emberiség elleni bűntettek törvényes kivizsgálását és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelő ítélethozatalt. Csatolom a 2009. december 15-én, az 1989-es forradalom huszadik évfordulója alkalmából Temesvárott tartott megemlékezésen kelt politikai nyilatkozatot egy nemzetközi büntetőjogi rendszer megalakításáról a kommunizmus bűneinek vizsgálata érdekében.

Számos volt kommunista országban a hatóságok hallgatólagosan vagy cselekvően támogatják a kommunista rendszer iránti nosztalgiát. Szomorú, hogy Romániában kezdeményezték, hogy szobrot emeljenek az egykori diktátornak, Nicolae Ceauşescunak, és Ştefan Guşă tábornoknak, aki húsz esztendővel ezelőtt parancsba adta, hogy a hadsereg a tömegbe lőjön. Mindkét kezdeményezést támogatja a helyi önkormányzat. Helyhatósági választásokon megválasztott tanácstagok szavazták meg e szobrok felállítását. Ezért fogadtam nagy örömmel az Európai Néppárt (ENP) múlt heti bonni nyilatkozatát, amely elítéli az említett jelenséget.

Ha nem büntetjük meg a kommunista gyilkosokat, ha nem ítéljük el a kommunizmust, az lassanként visszatér. Akárcsak a nácizmus.

Számos volt kommunista országban még mindig nem rehabilitálták és nem kárpótolták az áldozatokat. A nemzetközi jog még mindig nem képes kezelni a posztkommunizmusnak, ennek az európai jelenségnek a következményeit.

Kedves barátaim, kedves kollégák!

A posztkommunizmus nem csupán a mi országainkat érinti, hatással van egész Európára. Átmenetben él Európa és az Európai Unió.

Együtt kell harcolnunk, hiszen közösek a céljaink! Ha összefogunk, Isten segedelmével győzedelmeskedhetünk.

Ezzel szolgáltatunk igazságot a millióknak, akik a diktatúrákban sínylődtek.

Európa képes megtenni ezt, Európának meg kell tennie ezt!

Végezetül engedjék meg, hogy megidézzem II. János Pál pápa emlékét és megvilágosító példáját. Őszentsége fontos szerepet játszott országa felszabadításában, a parancsuralmi diktatúra összeomlásában, aminthogy hozzájárult az Európát kettéosztó berlini fal ledöntéséhez is. Wojtyla atya harca a hit harca volt az Istent nem ismerő gyűlölet embertelen rémuralma ellen. A harcnak ugyanez a fajtája jellemezte Temesvár népét húsz évvel ezelőtt, amikor megtörte a hallgatás és a félelem falát, és ezzel kirobbantotta az 1989-es forradalmat azon a megváltó karácsonyon. „Ne féljetek!” – mondotta Krisztussal II. János Pál pápa, és Jerikó falai lehullottak, Európa elnyomott népe szabaddá lett.

A Tiananmen téri mészárlásra is emlékezve a huszadik évfordulón, folytassuk egyetemes harcunkat bátran és összetartóan mindaddig, amíg a kínai nagy Fal is leomlik, és minden elnyomott nép szabaddá lesz.

A kelet-közép-európai rendszerváltás győzelmének huszadik évfordulóján kövessük annak szellemét!

Strasbourg, 2009. december 16.

Tőkés László
EP-képviselő

A forradalmi események mozgatórugói

Temesváron a Belvárosi Református Templom Újvárossy Ernő gyülekezeti termében szerdán este bemutatták Mandics Györgynek az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent A manipulált forradalom című könyvét. Dr. Bárányi Ferenc író történelmi riport-regényként mutatta be az izgalmas, kriminek is beillő kötetet, amely bevilágít az 1989-es decemberi események mindmáig homályba burkolózó kulisszái mögé. A forradalmi események egyik résztvevője, Balaton Zoltán tanár azt kérte számon a szerzőtől, hogy nem hangsúlyozta ki eléggé a könyvben a Tőkés László körül erős közösséggé szerveződött református gyülekezet szerepét. „Engem nem a történelmi eseményeknek az egyes személyek sorsára kifejtett hatása érdekelt, hanem a forradalmi események mozgatórugóira, a történelmi folyamatok alakulására szerettem volna rávilágítani” – mondta Mandics György. A manipulált forradalom szerzője húsz év után először tárta a nyilvánosság elé: ő maga is részt vett ’89 decembere előtt a Ion Iliescu-féle szervezkedésben, amelynek célja Ceauşescu hatalmának a megdöntése volt. Az Újvárossy Ernő gyülekezeti teremben lezajlott izgalmas beszélgetés során a temesvári forradalom rejtélyeinek nagy részére kaptunk elfogadható magyarázatot, amelyek úgy tűnik, húsz év után is személyes érdekeket sértenek és ezért nem engedik nyilvánosságra hozatalukat.

Pataki Zoltán, Nyugati Jelen, 2009. december 17.

Felelevenítették a rendszerellenes tüntetés kezdeteit

Több, mint száz fős, zömmel a ’89-es forradalmi események résztvevőiből álló tömeg gyűlt össze december 16-án este a belvárosi református templompalota épülete előtt, ahol mintegy visszaforgatva az idő kerekét, felelevenítették a húsz évvel ezelőtti forró pillanatokat.

A református parókia előtt „élő láncot” alkotva Ceauşescu- és rendszerellenes jelszavakat kiáltoztak, de az Egységet is éltették! Az emberek gyertyát gyújtva énekeltek és imádkoztak, majd a Mária térre vonultak, ahol annak idején a tüntetők a villamosok megállításával indították el a diktátor bukásához vezető eseménysorozatot. A tömeg közé vegyült Emil Constantinescu volt államfő, Gheorghe Ciuhandu polgármester és a bukaresti Teodor Mărieş, a December 21. szervezet vezetője is, aki nemrég éhségsztrájkolt a forradalom igazságának kiderítése érdekében. Időközben megérkezett a Mozgó Villamos Múzeum, egy korabeli, Temesváron gyártott villamoskocsi, amelyet kívülről a forradalom képeivel tapétáztak ki. A forradalmárok – húsz év után immár némi rendőri segítséggel – feltartóztatták, majd hatalmukba kerítették a korabeli villamost, még az áramszedőjét is lehúzták, mint annak idején. A rendszerellenes tüntetés felelevenítése a Győzelem (volt Opera) téren folytatódott, de a tiltakozók az aktuálpolitikáról sem feledkeztek meg: Iliescu, ne feledd, börtön jár neked! Hol vannak a terroristák? – Miniszterek lettek belőlük! Kár a kiontott vérért!

December 17-én, csütörtökön, a 89-es „fekete vasárnap” évfordulóján gyászmisékkel és a forradalmi események helyszínein a kegyelet virágainak elhelyezésével emlékeztek meg a temesváriak a 118 halálos áldozatot követelő sortüzek áldozatairól.

Pataki Zoltán, Nyugati Jelen, 2009. december 17.

Barack Obama amerikai elnök is üdvözölte Tőkés Lászlót a forradalom évfordulóján

Rendkívüli üléssel tisztelgett tegnap a temesvári önkormányzat az 1989-ben kirobbant forradalom emléke előtt. Az eseményen Gheorghe Ciuhandu polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia az egyetlen kelet-európai ország, amely véráldozattal vívta ki szabadságát, Emil Constantinescu exállamfő pedig arról beszélt: Temesvár adta vissza a román nép önbecsülését. Constantinescu szerint egyébként a forradalom eszméit a bukaresti „filokommunistáknak” sikerült kisiklatniuk. Tegnap szabadtéri megemlékezést is tartottak a népfelkelés kezdetét jelentő Mária téri eseményekről, és felavatták a Mozgó Villamos-Múzeumot.

Nem voltam magányos harcos – jelentette ki Tőkés László az 1989-es rendszerváltáshoz vezető temesvári felkelés huszadik évfordulója tiszteletére szervezett emlékhét kedd esti gálaműsorán. A Temesvári Operában rendezett ünnepségen a romániai forradalom főszereplője megköszönte családjának és valamennyi, két évtizeddel ezelőtt mellette álló embernek a bátor, önzetlen kiállást, egyúttal románul és magyarul is áldást kért az akkor elesett temesvári hősök emlékére.

Az európai parlamenti képviselő közölte: elvárja az újraválasztott Traian Băsescu államfőtől, hogy második mandátuma idején folytatása is legyen a kommunizmus rémtetteinek elítélése alapjául szolgáló Tismăneanu-jelentés elfogadásának. Mint arról beszámoltunk, a forradalomban játszott kulcsszerepéért Băsescu a legmagasabb állami kitüntetés, a Románia Csillaga lovagkeresztjét adományozta Tőkésnek. Eckstein-Kovács Péter, az elnök kisebbségügyi tanácsosa az érdemrend átadásakor közölte: az államfő külön kérése volt, hogy a kitüntetést december 15-én, a bánsági városban kaphassa meg Tőkés László. „Az évforduló jelentőségét Traian Băsescu meglátása szerint is az adja, amit a rendezvénysorozat során többen említettek: a forradalom Temesváron tört ki, mégpedig azért, mert a város lakói, magyarok és románok egy emberként álltak az akkori református lelkipásztor mellé, amikor a Szekuritáte el akarta őt hurcolni a parókiáról.

Ezt az érdemet Temesvártól nem lehet elvitatni, éppen ezért december 15. a szolidaritás napja” – tolmácsolta Băsescu üzenetét Eckstein. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Sólyom László levelét olvasta fel, amelyben a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia az akkori forradalmárok elképzeléseivel ellentétben nem kapu, amelyen csak át kell lépni, hanem út, amelyen haladni kell.

„Bár a magyarság az ellenség szerepét kapta Ceauşescu rezsimjében, december közepén a multikulturális városban, Temesváron már nem volt kérdés a közös harc; ezt kell folytatnunk az akkori események szellemében. Az 1956-os magyar, illetve az 1989-es román lyukas zászló ugyanannak a megtisztulásnak a jelképe” – üzente Sólyom László, aki szerint a magyarság összetartozásának úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság többközpontúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével, az EU lehetőségeivel, ugyanakkor megmaradjon a nemzet egysége.

Ugyancsak levélben üdvözölte Tőkés Lászlót a temesvári forradalom évfordulója alkalmából Barack Obama is, felidézve: két évtizeddel ezelőtt romániaiak tízezrei fogtak össze és álltak ki határozottan a szabadság és az egyenlőség mellett. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: amikor oly nagy szükség volt a változásra, az akkori események szereplői segítettek kikövezni a remény útját, és Románia történelmében új fejezet nyílhatott.

Obama üdvözölte mindazokat, akiknek bátorsága hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szerte a világon szabadon élhessenek. Lech Walesa volt lengyel államfő már személyesen szólította szolidaritásra a Kárpát-medence népeit a temesvári gálán. A politikus úgy vélekedett, 1989-ben támogatást kért és kapott is a szomszédos országoktól, de sajnos azóta ez az erény mintha kikopott volna az emberekből. Mindjárt hozzátette: a mai nap ünnep, amikor nem siránkozni, hanem örülni kell.

„Legyetek aktívak! Soha egyetlen generációnak sem volt még ennyi lehetősége a változtatásra, mint nekünk, és a most elkövetett hibákat gyermekeink nem bocsátják meg soha” – szólt Walesa intelme. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a temesvári események kapcsán megjegyezte: a jó gyorsabban terjed, mint a rossz, 1989-ben emiatt sikerült a nyugati városból az egész országra kiterjedő forradalmat indítani. A gálaműsort megelőző nemzetközi fórumon egyébként Tőkés László politikai szándéknyilatkozatot tett közzé a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása érdekében.

„Azt kérjük az Európai Uniótól mint ötszázmillió polgár intézményes képviselőjétől, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségénél (ENSZ) indítsa be a megfelelő eljárásokat egy olyan nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakításának érdekében, mely lehetővé tenné a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűnök, emberiségellenes cselekmények törvényes kivizsgálását és elítélését a nemzetközi jog normáinak megfelelően” – szerepel a dokumentumban, amely szerint a kommunizmus „temesvári peréhez” az érintett államok erre szakosodott intézményei szolgáltatnának bizonyítékokat, ahol ezen intézmények már léteznek.

Azon országokban, melyek nem rendelkeznek hasonló intézményekkel, az ENSZ égisze alatt hoznák létre illetékes intézményeiket, illetve a megfelelő kivizsgálási szerveket, ugyanakkor a létrehozandó törvényszék anyagi, területi és időbeli kompetenciáját, valamint a használt szakkifejezések meghatározását az említett intézmény alapdokumentumai tartalmaznák, melyek a törvényszék által hozott döntések jogi alapját is szolgáltatnák.

Nagy Orsolya, Krónika, 2009. december 17.

Sólyom László köztársasági elnök üzenete a „Küzdelem és építés – Temesvár, 1989 – Húszéves a rendszerváltás”emlékév ünnepi gálaestjére

Temesvár, 2009. december 15.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

1989-ben a kommunizmustól való megszabadulás közel hozta egymáshoz Kelet-Közép-Európa népeit és országait. Figyeltük egymás küzdelmét, módszereit és eredményeit. S bár utólag minden nemzet talál kivetnivalót saját átalakulásának forgatókönyvében – okolva sietséget, vagy éppen a lassú kompromisszumot – a legfontosabb mégis, hogy mindez megtörtént.

Már a falurombolás elleni tiltakozások során, és később a temesvári református gyülekezet iránti aggodalomban, majd a forradalom félelmeiben és örömeiben együtt volt az egész magyarság, és mint 1956-ban is, együtt voltunk a szabadságot akaró románokkal és németekkel is. 1987-ben a brassói munkásfelkelés leveréséről még kevesen tudtak. Ám Tőkés László harcát már döbbenten figyelték az anyaországi magyarok és sokan mások szerte a világban. Aztán 1989 decemberében azonnal megindultak Magyarországról a segélyszállító teherautók, s a jóság, az önzetlen adakozás és a feltétel nélküli összefogás megannyi példája mutatkozott meg. Döntően nem nagyszabású, sokmilliós programok, hanem az őszinte, közvetlen emberiesség megnyilvánulásai.

Tőkés püspök úr nemrégiben egy visszaemlékezésen arról szólt, hogy húsz esztendővel ezelőtt úgy hitték: a demokrácia egy kapu, amin csak át kell lépni az új világba. Aztán világossá vált, hogy sokkal inkább úthoz hasonlít. Ezen az úton haladni, a megnyert szabadsággal élni kell.

Vajon helyesen éltünk-e vele? Ceauşescu diktatúrája a félelemre és a megosztásra épített. Az általános félelmet a forradalom elűzte, bátorságot öntött a szívekbe. A hadsereg is hamar átállt a felkelők oldalára. A megosztás azonban erősnek bizonyult. A diktatúra a magyaroknak az ellenség szerepét szánta. Megtapasztalhattuk, hogy ennek kárát sokkal nehezebb orvosolni, mint a félelmet. Pedig 1989 igazolta, hogy a romániai magyarság szülőföldjéért áldozatra kész közösség. Akkor és ott, a forradalom pillanataiban, románok és magyarok közös küzdelmében ez nem is volt kérdés.

Ha a megnyert szabadsággal élni kell, ennek része a Romániában élő magyar nemzetrész viszonyának újra-meghatározása mind a többségi nemzethez, mind a magyarság egészéhez és az anyaországhoz. Jelképes értelme is lehet annak, hogy a forradalom éppen Temesvárott, ebben a soknemzetiségű és sokvallású városban robbant ki, és az összefogás példáját adta. Erre a továbbiakban is támaszkodni kellene. A magyarság összetartozásának pedig úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság több-központúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével és felelősségével, továbbá az Európai Unió lehetőségeivel, s ugyanakkor a nemzet egysége megőrzésével.

A kulturális nemzet koncepciója ehhez ad segítséget. A kulturális értelemben vett nemzet a magyarság mint nyelvi, történelmi és kulturális közösség egységét és fenntartását jelenti. Ez, közösségünk fenntartása a legfontosabb, hiszen a nemzet alapja a megegyezés, a vágy és a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk gazdag örökségünket. A kulturális nemzet olyan egységet képez, amely tagjainak állampolgárságától független, s nem áll ellentmondásban avval, hogy emellett ki-ki integrálódjék saját államába, és annak társadalmába. Az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem érték- és jogközösség is. Olyan alapelvei, mint a szubszidiaritás és a decentralizáció, különösen is a kisebbségben élő nemzetrészek javára fordíthatók. Végül is az Uniónak nemcsak államok, hanem kulturális nemzetek és a régiók uniójává is kell válnia.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Húsz esztendő távlata talán már elegendő arra, hogy különösen megbecsüljük az együtt megvívott forradalom értékét. Az 1956-os magyar és az 1989-es román lyukas zászló: ugyanaz a megtisztulás. A húsz évvel ezelőtt történtekre emlékezés talán meghozza végre a rehabilitációt azoknak a magyaroknak és románoknak is, akik 1956-ban a forradalom melletti kiállásukért szenvedtek súlyos börtönt és üldöztetést. Remélem, hogy az évforduló, az ünnepélyes megemlékezések sora segít nemcsak a múlt minél teljesebb feltárásában, de tanulságainak megértésben is.

Sólyom László

James A. Baker levele Tőkés Lászlóhoz

James A. Baker, III
One Shell Plaza, 910 Louisiana
Houston, Texas



Tőkés László EP-képviselő
Brüsszel



Főtiszteletű Tőkés Úr!

Megtisztelt a meghívásuk, és meleg baráti üdvözletemet küldöm Önnek és mindazoknak, akik Temesváron e nagy jelentőségű eseménynek megemlékezésére gyülekeztek. Húsz évvel ezelőtt a kommunizmus nem bukhatott volna meg Romániában az Önök zsarnoksággal szembeni rendületlen ellenszegülése nélkül. Jól emlékszem az 1989-es karácsonyi látogatásomra, amikor Ön a szabadságot, az igazságot és magyar közössége jogait bátran védve az elképzelhetetlent valósította meg.

Talán Lech Walesa fejezte ki érzelmeimet legjobban, amikor az Ön szabadság melletti merész kiállásáról úgy fogalmazott az 1989 decembere utolsó hetében keltezett levelében: „őszintén csodálom azt, amit Önnek a diktatúra terrorja ellenére sikerült elérnie. A börtön falai sem tudják majd elrejteni azt a világ szemei elől, ami nemes és jó.”

Igazi kiváltság volt számomra az, hogy személyesen találkozhattam Önnel csupán néhány héttel szabadulása után Bukarestben, majd rá két hónapra a Fehér Házban, ahol George H.W. Bush és jómagam a demokrácia és a jogállamiság felőli támogatásunkról biztosíthattuk.

Azóta az Ön iránti csodálatom csak gyarapodott, püspökként, majd EP-képviselőként a tolerancia és az egymásra figyelés érdekében elért eredményei miatt, amely elengedhetetlen a Temesvári Forradalom törekvéseinek megvalósulásához.

Fényes, reményteljes és békés jövőt kívánok az 1989-es romániai forradalom hőseinek.

A legjobbakat kívánva,

Őszinte tisztelettel,

James A. Baker, III

2009. december 11.

Orbán Viktor Tőkés Lászlót köszöntő beszéde

2009. december 15.

Orbán Viktor Tőkés Lászlót köszöntő beszéde a "Temesvár ostroma" című gálaesten hangzott el 2009. december 15-én, Temesváron (Timişoara).

Kedves Püspök Úr, kedves László!

Kérlek, engedd meg, hogy gratuláljak az előbb megkapott magas kitüntetéshez. Írtam egy rövid köszöntőt, engedd meg, hogy ezt most elmondhassam neked.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Temesváriak, Excellenciás Urak!

Ha valakinek, nekünk, magyaroknak volt alkalmunk megtapasztalni, hogy a szabadság csak azoké, akik elég erősek és bátrak, hogy kiálljanak érte. Ez az igazság húsz évvel ezelőtt, a maga legnemesebb egyszerűségében és teljességében magasodott elénk, amikor egy magyar református lelkész, Tőkés László egymagában mutatta föl, sőt testesítette meg mindannyiunk számára, románok, magyarok és az egész világ számára. Egyetlen ember, pusztán a benne élő hittel és alázattal felfegyverkezve, egymaga szállt szembe, szó szerint rettenthetetlenül a teljes Ceauşescu-rezsimmel, annak titkosszolgálatával és fegyveres apparátusával. Tőkés László ezzel megmutatta Közép-Európának és az egész világnak, hogy egyetlen ember is erősebb lehet egy egész elnyomó rendszernél, ha a szabadság és az igazság nevében cselekszik. Ez az erő változtatta meg egész Közép-Európát, ez az erő volt közös bennünk, a rendszerváltoztatók közösségében, amikor ki-ki a maga országában kiállt a hatalommal szemben, hogy kimondja, amit a nemzete üzent: elég volt, menjetek!

Tőkés László azt is bebizonyította, hogy a szabadságért való bátor kiállás ereje összefogást teremt, összefűzi a különféle nemzetiségűeket, és gyorsabban terjed, mint a tűz vagy bármilyen ragályos járvány. A jó gyorsabban terjed a rossznál. Magyarok és románok egyre többen jöttek, és együtt védték élőláncban a magyar lelkészt. A lyukas román zászló ekkor vált szeretett szimbólummá Magyarországon is: a Temesvárral való szolidaritás jelképévé. Az egész világ fejet hajtott Tőkés László példája előtt. Személye a szabadság és a testvériség élő szimbólumává vált.

A húsz évvel ezelőtti eseményekre emlékezve kívánom magunknak, magyaroknak, románoknak, közép-európaiaknak, hogy Tőkés László hatalmas hite és lelki ereje segítsen minket tovább az előttünk álló komoly kihívások és erőpróbák során. Tőkés Lászlónak pedig azt kívánom, mindig érezze a feléje áradó hálánkat, tiszteletünket, és szeretetünket!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

orbanviktor.hu

Barack Obama amerikai elnök üzenete

F E H É R H Á Z

WASHINGTON


2009. december 11.

Tőkés László Püspök Úr részére
Kálvin János utca 2.
410210 Nagyvárad
Románia

Tisztelt Püspök Úr!

Örömömre szolgál, hogy ezen a nevezetes évfordulón a legforróbb üdvözletemet küldhetem Önnek. Két évtizeddel ezelőtt, romániaiak tízezrei fogtak össze és álltak ki határozottan a szabadság és az egyenlőség mellett. Amikor oly nagy szükség volt a változásra, segítettek a lehetőség és a remény útját kikövezni, s Románia történelmében új fejezet kezdődhetett.

Ezeknek az alapértékeknek a megvédése olyan kötelesség, melyben mindnyájan osztozunk, s mi üdvözöljük azokat, akiknek a bátorsága hozzájárul ahhoz, hogy az emberek szerte a világon szabadon élhessenek.

A legjobbakat kívánom Önnek ezen az ünnepi évfordulón!

Tisztelettel,

Barack Obama

Gitenstein: Tőkés adta meg a jelet

Martin Luther King és Rosa Parks polgárjogi harcosokhoz hasonlította Tőkés Lászlót egy ugyancsak tegnapi bukaresti megemlékezésen Mark Gitenstein, az Egyesült Államok romániai nagykövete.

A diplomata szerint az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának vezéralakjaihoz hasonlóan az egykori temesvári lelkész arra ösztönözte népét, a szabadságától és jogaitól megfosztott romániai társadalmat, hogy szerezze vissza Istentől kapott jogait.

“Tőkés László megadta a jelzést a forradalom kirobbantására” – szögezte le Gitenstein, hozzátéve: az amerikai polgárjogi mozgalmakhoz hasonlóan a romániai rendszerváltás sem fejeződött be.

Rostás Szabolcs, Krónika, 2009. december 16.

Üzenet az Amerikai Magyar Koalíciótól Tőkés László püspök részére a romániai forradalom 20. évfordulója alkalmából

Mi, amerikai magyarok jól emlékszünk még a döbbenetre, amellyel 1989 decemberén a Romániából érkező híreket fogadtuk! Amikor először hallottunk a fiatal temesvári magyar református lelkészről, aki saját és családja életét kockára téve szembeszállt a Ceauşescu diktátor által kiadott, egyházi kilakoltatási parancsokkal, a szabadsághoz fűzött reményeink hirtelen megnőttek. Óráról órára figyeltük a híreket, hogy bátor kiállása hogyan vezetett a szolidaritás soha nem látott megnyilatkozásához, először hívei, majd temesvári polgártársainak ezrei részéről, akik – nemzetiségtől és hovatartozástól függetlenül – élő láncot alkottak, hogy megvédjék ezt a rendkívüli embert, Tőkés László lelkészt. Majd, amikor a Securitate és a hadsereg támadásba lendült, hogyan csapott át a tömeg kormányellenes tüntetésbe, ami hamarosan egész Romániára átterjedt. Egyetlen ember bátorsága az egész országot lángba borította. A Ceauşescu-rezsim egy héten belül elbukott!

A szabadság ígéretét hordozó mámorító napok óta sok minden megváltozott Romániában, ám számtalan komoly kihívás maradt. Tőkés László azonban az elmúlt 20 nehéz év során mindvégig hű maradt elveihez. Először, a Magyar Református Egyház püspökeként, újabban pedig az Európai Parlament tagjaként folyamatosan küzd Románia valódi demokratikus átalakulásáért, a történelmi magyar közösség emberi és kisebbségi jogainak tiszteletben tartásáért, valamint a kommunizmus bűneinek teljes feltárásáért.

Idén májusban a Kommunizmus Áldozatainak Emlékmű Alapítvány Tőkés Lászlót Truman-Reagan Szabadságéremmel tüntette ki „életre szóló elkötelezettségéért a szabadság és a demokrácia elősegítése, valamint a kommunizmussal és a zsarnoksággal szembeni küzdelem iránt.” A rangos elismerés átvételekor Tőkés László mély iróniával jegyezte meg, hogy miközben ő hazájától több ezer kilométernyire kitüntetésben részesül, a román kormány a mai napig nem ismeri el szerepét az 1989-es román forradalomban!

Ezen a történelmi évfordulón az Amerikai Magyar Koalíció nevében Tőkés Lászlónak és a Temesváron összegyűlteknek szívből jövő köszönetünket és mélységes nagyrabecsülésünket küldjük, amiért rájuk az igazság iránti elkötelezettség élő példájaként tekinthetünk.

Reméljük, hogy – igazodva Temesvár szelleméhez – hamarosan minden román ember elismeri és tiszteli azokat az elveket, melyek Tőkés László szolgálatnak szentelt életét jellemzik.