hírek
A kettős jubileumra
Az 1989-es sorsfordító esztendőt követően, ezelőtt húsz évvel a Sulyok István Református Főiskola alapítása Anyaszentegyházunk nemzeti elkötelezettsége és népszolgálati hagyományai jegyében történt. Ezt követően, 1998 júniusában, egy sodró erejű ökumenikus nagygyűlés keretében, kockázatos egyoldalúsággal – a Sulyok Főiskola jogutódjaként – „kiáltottuk ki” a Partiumi Keresztény Egyetem megalakulását.
Isten velünk volt, és megáldotta fáradozásainkat. Az opportunista „helyzetkövető” politikával szemben „helyzetteremtő” politikánk ismét eredményesnek bizonyult – és ezelőtt tíz évvel létrejött Egyetemünk.
Intézményalapítási törekvésünk, a Partiumi Keresztény Egyetem története – kezdettől fogva – abból a felismerésből indult ki, hogy: az erdélyi magyar nemzetrész számára az anyanyelvű felsőoktatás valósággal létkérdés. „Az óvodától az egyetemig” – így hangzott kisebbségi oktatáspolitikánk jelszó-tömörségű programja, és ennek az átfogó célkitűzésnek jelentette felsőfokú kiteljesítését az egyetem, mely a mindenkori oktatási-tudományos hivatásán túlmenően nemzetpolitikai szempontból is stratégiai fontosságú szerepet tölt be. Rendeltetése az, hogy Erdélyben és Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy – a magas színvonalú tudományosság követelményeinek megfelelően – magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen. Ezáltal ugyanakkor az egyetem kulturális missziót is végez, hiszen saját kultúráját bármely közösség csakis saját anyanyelvén képes átadni. Lévén, hogy egy közösség első számú meghatározója a saját kultúrája, amennyiben ennek átörökítésére nem képes, ezáltal puszta megmaradása kerül veszélybe.
Tovább szélesítve a kört, azt is mondhatjuk, hogy a kulturális sokszínűséget, a kultúrák közötti párbeszédet és a kisebbségek védelmét szorgalmazó Európában az egyetemalapítással „korparancsnak” tettünk eleget. Trianoni megközelítésben viszont – annak „gyógyításaképpen” – múltból örökölt hátrányos megkülönböztetésünk leküzdése terén tettünk nagy előrelépést, egy egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakításának gondolatmenetében járulva hozzá a határok fölötti nemzetegyesítés politikájához.
Európai térben ez az irányvétel a magyar uniót az Európai Unióval társítja: nem más nemzetek ellenében, hanem saját nemzetünk érdekében – 21. századi felemelkedésünk reményében.
Nagyvárad, 2010. október 19.
| Tőkés László a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke |
Köszöntő beszéd Schmitt Pál államfő nagyváradi látogatása alkalmából
„Nekünk súlyos adósságunk halmozódott fel a határon túl élő magyar nemzettársaink felé. 2004. december 5-ének szégyenfoltja tisztításra várt” – jelentette ki a Professzorok Batthyány Körének rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztéséről szóló törvény elfogadása kapcsán.
Kilenc évtizeddel a Trianoni diktátum és hetven esztendővel a II. Bécsi döntés után, valamint közel fél évszázadig tartó nacionál-kommunista diktatúra babiloni fogságát követően, ugyanennek az adósságnak a törlesztését jelentette a nemzeti összetartozásról szóló törvény kimondása, mely által „nyomasztó lelki terhet tettünk le a saját és a nemzet válláról” – állapította meg „a Nemzet miniszterelnöke”.
Szándéknyilatkozat az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Stratégia megalkotásáról
Annak tudatában, hogy a kisebbségi lét meghatározó fontosságú tartópillére az anyanyelven történő oktatás, és ennek értelmében az erdélyi magyarság számára az anyanyelven szerveződő egyetem létkérdés – a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyakarattal magukénak vallják a nemzeti közösségünket megillető, önálló egyetemi rendszer kiépítésének küldetését.
Vallásszabadság Európa szomszédságában
„Vallásszabadság Európa szomszédságában: Mi a szerepe a vallási szereplőknek és az Európai Külügyi Szolgálatnak?” címmel rendezett közös szervezésű konferenciát 2010. október 11-én az Európai Katolikus Püspökkari Konferencia brüsszeli képviselete (COMECE), a Konrad Adenauer Alapítvány és a Német Protestáns Egyház (EKD) brüsszeli képviseleti irodája, az Európai Parlament brüsszeli épületében. A rendezvény az „Iszlám, Kereszténység és Európa” sorozat negyedik kiadása.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megnyitó beszédében az egyházi vezetők felelősségét hangsúlyozta a demokrácia, a békés együttélés és a polgári társadalom megvalósításában. Ha „békében, biztonságban és szabadságban kívánunk emberhez méltó életet magunknak, akkor ezt csak a mások emberi méltóságának és jogainak, lelkiismereti és vallásszabadságának az elismerése és biztosítása által valósíthatjuk meg” – mondta európai képviselőnk.
Európai-magyar cigánystratégia
2010. október 8-án, pénteken Európai-magyar cigánystratégia címmel sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő, EP-alelnök és Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, az európai cigányságot érintő kérdések témakörében, Tőkés László budapesti irodájában. A sajtótájékoztató Nemes Csaba irodavezető moderálásával zajlott le.
Az EMNT Nyilatkozata a magyarországi önkormányzati választások alkalmából
Húsz évvel a rendszerváltozás elkezdése után, 2010. június 4-én a Magyar Országgyűlés végre lezárta a súlyos örökséggel terhes XX. századot – és a Nemzeti Összetartozásról, valamint a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló, korszakos jelentőségű törvények elfogadásával a nemzet számára a XXI. század ténylegesen elkezdődött.
A Fidesz-KDNP szövetség által felállított Nemzeti Együttműködés Kormánya a képviseleti demokrácia történetében soha nem látott, több mint kétharmados támogatottsággal látott munkához. A „szavazófülkék forradalmát” és a választók bizalmát Orbán Viktor miniszterelnök új kormánya, valamint a Fidesz-KDNP országgyűlési frakciója az elmúlt négy hónapban megfeszített munkával hálálta meg: eleddig soha nem tapasztalt tenniakarással kezdtek hozzá a romeltakarításhoz, gyökeres változásokat alapozva meg mind a közigazgatásban, mind pedig a nemzetpolitikában. Nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy a „merjünk kicsik lenni” kisebbségi minimalizmusát meghaladva, a posztkommunista szocialista-liberális kormányzat által eladósított, Európa sereghajtójává züllesztett Magyarországot talpra állítsák, és – ami még ennél is nehezebb – a történelmi mélypontra süllyedt magyarság hitét, önbecsülését, erkölcsi tartását és egy közös európai jövő iránti bizalmát visszaadják.
Tőkés László EP-alelnök az örmény küldöttséget fogadta
Alig pár nappal azután, hogy Tőkés László európai képviselő hivatalos formában is átvette az EP-alelnökséget Jerzy Buzek elnökkel való találkozóján, az európai bővítéssel kapcsolatos külpolitikai feladatkörének megfelelően, kedden, július 13-án az Európai Parlament nevében magas rangú örmény küldöttséget fogadott és velük folytatott tárgyalást Brüsszelben. A Hovik Abrahamyan házelnök vezette delegációban – többek között – Armen Rustamyan, az örmény parlament külügyi bizottságának elnöke, Vahan Ed. Hovhannesyan, az ellenzéki Örmény Forradalmi Szövetség parlamenti frakciójának vezetője és Arman Kirakosyan külügyminiszter-helyettes is helyet foglaltak.
Nyilatkozat a cianidos bányászat tárgyában
2010. május 5-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen egy olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban. A határozat előzményét a tíz évvel ezelőtti tragikus nagybányai események képezik, amikor nagy mennyiségű cián ömlött a Tiszába, óriási ökológiai katasztrófát okozván.
Közlemény a lusztráció kérdésében
Egy olyan világból jövünk és egy olyan rendőrállami, titkosszolgálati, diktatórikus korszak átkos örökségével kell nap mint nap szembenéznünk, melyben maga a püspök, az Egyház „első őrállója” járt élen az elnyomóhatalommal való kollaborációban. Erről a világról kíméletlen realizmussal tanúskodik a következő, 1968-ból való Szekuritate-jelentés, néhai Papp Ladislau alias „PĂUN” vonatkozásában: „Jelentem, hogy 1959. szeptember 31-i dátumon hazafias érzelmek alapján hatóságaink által informátornak rekrutáltatott nevezett Papp Ladislau, aki 1915. május 19-én Gencs községben született, Iosif és Margareta fiaként, foglalkozása református pap, házas, 5 gyermeke van, lakóhelye Oradea, P-ța Libertății 38.... Nevezett Papp Ladislaut 1967 júniusában Oradea püspökévé, 1967. június 11-én pedig a Nagy Nemzetgyűlés (Marea Adunare Națională) képviselőjévé választották… Választott tisztségviselővé válása nyomá n megszűnt vele a kapcsolat, és az iratgyűjtője átkerült a „C” Hivatalba. A kapcsolat megszűnése után fentnevezett hatóságainknál amellett inszisztált, hogy továbbra is fenntartsuk vele a kapcsolatot, mivelhogy annyira hozzánőtt hatóságainkhoz, hogy nem tudja elképzelni, hogy a jövőben is ne támogassa hatóságainkat (1968. június 4.).
A PKE reklámgrafika szakos diákjainak kiállítása Szentendrén
Kiállítás-megnyitóval vette kezdetét az az alkotótábor, amelyet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika-szakos hallgatóinak, valamint a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) csíkszeredai kara hallgatóinak szervezett a Partiumi Egyetem Alapítvány. 2010. július 9–18-a között 12 tehetséges diák Nagyváradról és Csíkszeredából, illetve egy „vendégművész” Biharugráról a Pap-szigeti campusban képezheti tovább magát a képzőművészet területén. További két egyetemi hallgató a Szentendrei Régi Művésztelep Egyesület meghívására, Szakács Imre festőművész irányításával a Ferenczy Múzeumban, valamint az elnök-festőművész saját grafikai műhelyében munkálkodhat.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
