hírek
A partiumi autonómiaformákról tanácskoztak Érmihályfalván
 Teltházas fórumot tartottak a partiumi,  többségében magyarok lakta vidékek lehetséges autonómia-formáiról  Érmihályfalván, 2010. május 2-án. Az Erdélyi  Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete által összehívott  tanácskozás célja többek között az volt, hogy megjelenítsék a Romániában lévő,  Székelyföldön kívüli, ám ugyancsak tömbmagyar vidékek autonómia-igényét,  megvitassák az önrendelkezés szükségességét, és hogy kijelöljék a lehetséges  utakat, formákat, feltérképezzék az ehhez szükséges lépéseket.
Teltházas fórumot tartottak a partiumi,  többségében magyarok lakta vidékek lehetséges autonómia-formáiról  Érmihályfalván, 2010. május 2-án. Az Erdélyi  Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete által összehívott  tanácskozás célja többek között az volt, hogy megjelenítsék a Romániában lévő,  Székelyföldön kívüli, ám ugyancsak tömbmagyar vidékek autonómia-igényét,  megvitassák az önrendelkezés szükségességét, és hogy kijelöljék a lehetséges  utakat, formákat, feltérképezzék az ehhez szükséges lépéseket.
Az Európai Egyházak Konferenciája Brüsszelben
 Tőkés  László EP-képviselő 2010. április  29-én Brüsszelben az Európai Egyházak Konferenciája  (Conference of European Churches/ CEC) rendezvényen vett részt, melynek  témája Felhívás a változásra - Egy  igazságos és fenntartható európai gazdaságért volt.
Tőkés  László EP-képviselő 2010. április  29-én Brüsszelben az Európai Egyházak Konferenciája  (Conference of European Churches/ CEC) rendezvényen vett részt, melynek  témája Felhívás a változásra - Egy  igazságos és fenntartható európai gazdaságért volt. 
Rüdiger  Noll, a rendezvény moderátora kijelentette:  az egyház meg van győződve arról, hogy a gazdasági válság sokkal komolyabb,  mint ahogy az az EP-jelentésekben szerepel, hiszen az élet minden területére  kiterjed, beleértve a politikai intézményekbe vetett megrendült hitet is. Az  Európai Bizottság 2010-et a szegénység leküzdéséért folytatott harc hivatalos  évének hirdette meg. Noll az EU 2020-as stratégiájában megfogalmazott célkitűzések  megvalósításának módozatait és a szegénység leküzdéséről folytatott  beszélgetéseket is határtalannak minősítette.
Az emberi jogokról az EP-ben
 Az Európai  Parlament szakbizottsági hetének keretében, 2010. április 28-án, szerdán Tőkés László európai képviselő az  Emberi Jogi Bizottság (DROI) bővített elnökségi ülésén vett részt. A Heidi Hautala finn elnök asszony vezette  rendkívüli munkaülés napirendjén Az Európai Unió emberi jogi politikájának  jövőbeni kihívásai és prioritásai című, stratégiai igényű témakör szerepelt.
Az Európai  Parlament szakbizottsági hetének keretében, 2010. április 28-án, szerdán Tőkés László európai képviselő az  Emberi Jogi Bizottság (DROI) bővített elnökségi ülésén vett részt. A Heidi Hautala finn elnök asszony vezette  rendkívüli munkaülés napirendjén Az Európai Unió emberi jogi politikájának  jövőbeni kihívásai és prioritásai című, stratégiai igényű témakör szerepelt.
Az emberi jogokról az EP-ben
 Brüsszelben 2010. november 9-én az Európai  Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) „Az  emberi jogok helyzete a világban – 2009” című évi jelentéstervezetről és ennek kapcsán az  Európai Unió emberi jogi politikájáról szavazott. A Laima Liucija  Andrikiene litván néppárti képviselőasszony által előterjesztett tervezethez  az EP-képviselők több mint 400 módosító indítványt nyújtottak be, ezáltal is kifejezésre  juttatva az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós tevékenységek  vizsgálatának és értékelésének fontosságát.
Brüsszelben 2010. november 9-én az Európai  Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) „Az  emberi jogok helyzete a világban – 2009” című évi jelentéstervezetről és ennek kapcsán az  Európai Unió emberi jogi politikájáról szavazott. A Laima Liucija  Andrikiene litván néppárti képviselőasszony által előterjesztett tervezethez  az EP-képviselők több mint 400 módosító indítványt nyújtottak be, ezáltal is kifejezésre  juttatva az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós tevékenységek  vizsgálatának és értékelésének fontosságát.
Magyar néppártosok a választásokról Brüsszelben
 2010.   április 27-én, Tőkés László  európai parlamenti képviselő, az EP Magyar Néppárti Küldöttségének   tiszteletbeli elnöke Brüsszelben együtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatót  Szájer József fideszes delegációvezetővel, az EP néppárti   frakciójának alelnökével, valamint Surján Lászlóval, a   KDNP európai képviselőjével. A sajtóértekezleten a magyar országgyűlési   választásokat értékelték.
2010.   április 27-én, Tőkés László  európai parlamenti képviselő, az EP Magyar Néppárti Küldöttségének   tiszteletbeli elnöke Brüsszelben együtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatót  Szájer József fideszes delegációvezetővel, az EP néppárti   frakciójának alelnökével, valamint Surján Lászlóval, a   KDNP európai képviselőjével. A sajtóértekezleten a magyar országgyűlési   választásokat értékelték.
Az Európai Történelem Háza – kezdeményezés az EP-ben
 2010.   április 27-én rendhagyó témaként került az Európai Parlament   Kulturális és Oktatásügyi Bizottságának (CULT) napirendjére  Az Európai Történelem Házának  (House of European History) tervéről szóló eszmecsere. Doris   Pack bizottsági elnök meghívására Miguel Angel Martinez   Martinez, az EP elnökségi kapcsolattartó csoportjának vezetője   tartott beszámolót a nagyszabású projekt jelenlegi állásáról,   majd a bizottság tagjai vitatták meg az üggyel kapcsolatban felvetődő   kérdéseket.
2010.   április 27-én rendhagyó témaként került az Európai Parlament   Kulturális és Oktatásügyi Bizottságának (CULT) napirendjére  Az Európai Történelem Házának  (House of European History) tervéről szóló eszmecsere. Doris   Pack bizottsági elnök meghívására Miguel Angel Martinez   Martinez, az EP elnökségi kapcsolattartó csoportjának vezetője   tartott beszámolót a nagyszabású projekt jelenlegi állásáról,   majd a bizottság tagjai vitatták meg az üggyel kapcsolatban felvetődő   kérdéseket.
Az   új európai intézmény felállításának gondolata két évtizedre   nyúlik vissza. Az útjában álló nehézségek azonban egyre   csak késleltették a terv megvalósulását. Az egyes tagországok   nehezen tudtak megegyezni a kivitelezés módjában, illetve egy olyan   múzeumi koncepció kialakításában, amely valamennyi nemzet számára   elfogadható lenne. Minden ország a saját történelmét kívánja   reklámozni elsősorban, továbbá a felfogásbeli különbségek is   megoszlást okoztak.
Hitvallók és ügynökök – filmvetítés és pódiumbeszélgetés Nagyváradon
 A   Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának Dísztermében   került sor 2010. április 23-án a Hitvallók   és ügynökök című film bemutatójára az alkotók jelenlétében.   A II. világháború után a Magyarországon a kommunista diktatúra   közel félévszázadon át minden eszközt felhasznált a keresztény   egyházak üldözésére. Papok és szerzetesek százait börtönözték   be ártatlanul, másokat az Állambiztonsági Szolgálatok ügynökökként   épített be a hálózatba, akik jelentéseikkel társaikat kiszolgáltatták   a hatalomnak.
A   Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának Dísztermében   került sor 2010. április 23-án a Hitvallók   és ügynökök című film bemutatójára az alkotók jelenlétében.   A II. világháború után a Magyarországon a kommunista diktatúra   közel félévszázadon át minden eszközt felhasznált a keresztény   egyházak üldözésére. Papok és szerzetesek százait börtönözték   be ártatlanul, másokat az Állambiztonsági Szolgálatok ügynökökként   épített be a hálózatba, akik jelentéseikkel társaikat kiszolgáltatták   a hatalomnak. 
A   dokumentumfilm drámai sorsokon keresztül mutatja be ezt a történelmi   korszakot, a besúgó gépezet működését és ezzel szemben   a belső szabadság, a hit és a hűség erejét, mely sokaknak adott   erőt szenvedéseikben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontja Románia Alkotmányának módosítása tárgyában
 Noha   az alkotmánymódosítás szükségességében a romániai politikai   élet szinte minden szereplője egyetért, a Kormány erre irányuló   kezdeményezése mégis váratlanul érte a közvéleményt, de a pártok   szakpolitikusait is. Bár a jelenleg regnáló kormánykoalíciótól   nem szokatlan az ilyenfajta kapkodás, úgy tűnik, az alaptörvény   módosításának ennyire előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése,   csupán néhány nappal az erre hivatott parlamenti szakbizottság megalakulása   után és annak tudomása nélkül, joggal keltett megrökönyödést   és felháborodást.
Noha   az alkotmánymódosítás szükségességében a romániai politikai   élet szinte minden szereplője egyetért, a Kormány erre irányuló   kezdeményezése mégis váratlanul érte a közvéleményt, de a pártok   szakpolitikusait is. Bár a jelenleg regnáló kormánykoalíciótól   nem szokatlan az ilyenfajta kapkodás, úgy tűnik, az alaptörvény   módosításának ennyire előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése,   csupán néhány nappal az erre hivatott parlamenti szakbizottság megalakulása   után és annak tudomása nélkül, joggal keltett megrökönyödést   és felháborodást. 
A ciántechnológiáról az EP-ben
 Viszonylag   hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita   az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan.   Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira,   hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi   plénumának a napirendjére került. Az ún. szóbeli választ   igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder   János és Tőkés László  európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve).   Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó   parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről   a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben  fog szavazni.
Viszonylag   hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita   az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan.   Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira,   hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi   plénumának a napirendjére került. Az ún. szóbeli választ   igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder   János és Tőkés László  európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve).   Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó   parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről   a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben  fog szavazni.
Közlemény a román külügy álláspontja kapcsán
 A   média fokozott érdeklődésének eleget téve és a román külügyminisztérium   vonatkozó közleményével kapcsolatos kérdéseire adott válaszképpen,   a Dalai Láma romániai látogatása tárgyában a következőket   tartjuk szükségesnek közölni.
A   média fokozott érdeklődésének eleget téve és a román külügyminisztérium   vonatkozó közleményével kapcsolatos kérdéseire adott válaszképpen,   a Dalai Láma romániai látogatása tárgyában a következőket   tartjuk szükségesnek közölni.
●   Tőkés László európai képviselő kezdettől fogva szorgalmazza  XVI. Benedek pápa meghívását az Európai Parlamentbe. Természetellenesnek   tartja, hogy erre mindmáig nem kerülhetett sor.











